Úszóiskola kezdőknek és haladóknak

Vágólapra másolva!
Az úszás rendkívül egészséges és egyben kellemes időtöltés is, és télen is gyakorolható sportág. Sportsérülések az úszókat is érhetik, de kellő figyelemmel és elővigyázatossággal a sérülések és a fertőzések megelőzhetők és elkerülhetők.
Vágólapra másolva!

Közvetlenül edzés előtt ne együnk túl sokat és rágógumizni sem érdemes úszás közben. Soha ne ússzunk alkoholos állapotban, mert az nemcsak a mozgást lassítja, hanem negatív irányban befolyásolja az érzékelést, és rontja az ítélőképességünket is. Ha mindezeket szem előtt tartjuk, korlátlanul élvezhetjük az úszás számtalan jótékony hatását, mint például:

  • erősíti az izomzatot és a csontrendszert,
  • növeli az állóképességet,
  • remek relaxációs gyakorlat, nyugtató hatású,
  • növeli a szív és a tüdő kapacitását,
  • javítja a keringést,
  • a rendszeres úszás általános jó közérzetet biztosít.

Általános úszósérülések

"Úszóváll": a legáltalánosabb úszósérülés. A túlterhelés következménye a lapockánál található hátizom és a bicepsz gyulladása, illetve a vállizület instabilitása. A súlyzózás és az erőltetett nyújtó gyakorlatok szintén irritálhatják a sérült felületet. A csökkent rugalmasság is hajlamosít a sérülésre. A fájdalom gyakoribb a kartempó korai és középső fázisában. Ha a fájdalom a kar 45-120 fokos eltávolodásakor a legerősebb, íngyulladásra kell gyanakodni.

Deréktáji fájdalom: igen gyakori az úszók között. A sérüléseket elsősorban az ismétlődő igénybevétel okozza, a fej forgatása és a test helyzetváltoztatásai közben. A hát és a has izmainak megerősítése, illetve a comb és a hát nyújtását szolgáló gyakorlatok segíthetnek a megelőzésben.

Asztma: bár ez nem kifejezetten sportsérülés, mégis meg kell említenünk, mert az úszók (és az atléták) körében nagyon gyakori probléma. Ennek az az oka, hogy gyakran gyermekkori légzésproblémák esetén kezdik el ezt a sportot a fiatalok. A meleg, nedves környezet a száraz, hideg levegőnél sokkal könnyebb légzést tesz lehetővé az asztmások számára. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a rosszul szellőző környezet és az erősen klóros víz fokozza a kóros tüneteket.

Lábfertőzések: a medencében, a zuhanyzóban, illetve a mellékhelyiségben elszaporodó gombák és vírusok okozzák a leggyakoribb fertőzéseket. Javasoljuk különböző gombaellenes szerek használatát. Nem szűnő panaszok, illetve szemölcsök megjelenése esetén pedig ajánlatos minél hamarabb orvoshoz fordulni. A szakember kenőcsökkel, fagyasztással és egyéb módszerek alkalmazásával képes eltávolítani ezeket. A fertőzések megelőzése érdekében igyekezzünk a lehető legkevesebbet mezítláb járkálni.
Legtöbbször a lábujjak között kezdődik a gombás fertőzés, általában berepedésekkel, s ha elhanyagolják, a körmökre is továbbterjed. Ekkor már jóval hosszadalmasabb a gyógyulás. Ezért fontos a megelőzés: meg kell előzni a láb izzadását, lábhintőporral elő kell segíteni a szárazon tartását, pamutzoknit kell viselni. Az uszodában papucsot vagy vízálló szandált célszerű használni, és az úszás végeztével szappannal zuhanyozni, majd alaposan szárazra törölni a lábujjak közötti részt is.

Külső fülgyulladás: általában a Pseudomonas aeruginosa nevű baktérium és az Aspergillus gomba okozza. A hosszabb ideig fenálló fertőzés fájdalmat és viszketést okoz. A fül érzékenysége vagy érintéskor, tisztításkor jelentkező fájdalma esetén forduljunk szakemberhez. Szintén orvosi ellátást igényel minden a fülkagylóban észlelhető gyulladás vagy elváltozás. Fontos, hogy ne próbáljuk otthon kezelni, főként ne vattával vagy fülpiszkálóval.

Kötőhártya-gyulladás (konjunktivitisz): általában a klór és egyéb fertőtlenítők okozzák, de előfordulhat, hogy a medence vizében lévő vírusok idézik elő a fertőzést. Az úszószemüveg használata segíthet elkerülni a fertőzést, de ha az már kialakult, ajánlatos orvoshoz fordulni.