A gyám jogi helyzete gyakorlatilag a szülőével azonos, azzal az eltéréssel, hogy nem köteles a gyámoltat saját lakásába befogadni, illetve eltartani, és nincs lehetősége arra sem, hogy a kiskorú részére gyámot nevezzen meg. Ellenben sokkal erősebb hatósági irányítás, ellenőrzés érvényesül a szülőkhöz képest a gyámmal szemben.
A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal hivatalból gyámot rendel. A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges.
Gyámnak elsősorban azt rendelik ki, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett. (Ha szülők más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyámságot melyik viselje.) A szülő által megnevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.
Ha a szülő(k) gyámot nem neveznek meg, a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki, azt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatósági hozzájárulással a családjába fogadta. A fenti személyek hiányában a gyámhivatal egy vagy több gyermek gyámjául a közigazgatási szerv által erre kijelölt személyt, azaz hivatásos gyámot jelöl ki.