Az egyetemisták tartásdíjáról

Vágólapra másolva!
A családjogi törvény az előfeltételek és az elnevezés tekintetében is különbséget tesz a  kiskorú, valamint a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartására irányuló szülői kötelezettség között. A rokontartásért a gyermeknek is "meg kell dolgoznia".
Vágólapra másolva!

Kiskorú gyermek vonatkozásában gyermektartásról, tanulmányait folytató nagykorú gyermek vonatkozásában pedig rokontartásról van szó. A két jogi kategória közötti fő különbség az, hogy a kiskorút a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles eltartani, nagykorú esetén ellenben csak akkor és olyan mértékben kötelezhető tartásra, ha a saját megélhetését nem veszélyezteti ezáltal.

A családjogi törvény rendelkezései értelmében a rokonaival szemben, az a nagykorú személy jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs. (Rokontartásnak tekintendő nem csak a gyermek, hanem pl. az unoka, szülő, nagyszülő eltartása is.) Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A rokontartás - így a nagykorú gyermek tartásának - feltételei ennek értelmében, hogy az érintett:

  • magát eltartani nem tudja (munkaképtelen),
  • tartásdíjra kötelezhető házastársa nincs,
  • tartásra a saját magatartása miatt nem érdemtelen.

A maga eltartására való képtelenség általában munkaképtelenséget (betegség, rokkantság, idős kor miatt) jelent. A rokonok, így a szülő kötelezésére ebben az esetben is azonban kizárólag akkor kerülhet sor, ha a rászoruló személynek tartásra kötelezhető házastársa nincs. A házastárs - aki a családjogi szabályok szerint nem minősül egyébként rokonnak - tartási kötelezettsége megelőzi a rokonokat terhelő tartási kötelezettséget.

Az érdemtelenség vizsgálata körében a Legfelsőbb Bíróság - egy konkrét eset kapcsán - rámutatott arra, hogy "kizárólag a tartásra jogosított gyermek nagykorúsága idején tanúsított magatartást lehet figyelembe venni még akkor is, ha a szülő és a gyermek közötti kapcsolat megromlása már a gyermek kiskorúsága idején megkezdődött."

A családi kapcsolat felbomlását a bíróság nem tekinti elfogadható indoknak a szülővel szembeni tiszteletlen viselkedésre, továbbá rögzíti, hogy a szülővel szembeni alkalmazkodás és a tisztelet joggal elvárható akkor is, ha a gyermek a szülő véleményével vagy egyes cselekedeteivel nem ért egyet.

A tartásdíj feltételei

Külön szabály rendelkezik arról, hogy rokontartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.

A Legfelsőbb Bíróság XXIX. számú Polgári Elvi Döntése kifejezetten a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

  • A szükséges tanulmányok körébe tartozónak tekinti az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok elvégzését.
  • A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatosságának tulajdonít alapvető jelentőséget, nem érinti azonban a folyamatosságot az indokolt megszakítás.
  • Rendelkezik arról is, hogy milyen esetekben mentesül a szülő a tanulmányait folytató, egyébként munkaképes nagykorú gyermeke eltartása alól, így, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan, vagy a tartásra kötelezettel illetve annak együttélő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség), illetve, ha ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
  • A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.

A kialakult ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a (gyermek)tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekinti az esetben is, ha a kiskorúság idején megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni időre is átnyúlik.