A láthatási jog gyakorlása

A különélő szülőnek nem csak joga de kötelessége is egyben, hogy a gyermekével fennálló kapcsolatát ápolja, a gyermekével rendszeresen érintkezzen, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje. Ennek konkrét szabályait a szülők vitája esetén a bíróság, vagy a gyámhatóság határozza meg. Kevésbé ismert, hogy önálló kapcsolattartási jog illeti meg a nagyszülőket és a nagykorú testvért, bizonyos esetekben pedig a szülő testvérét és házastársát is.  

A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse. A gyermeknek a családjogi törvényen deklarált joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn.

A köznyelvben láthatásként ismert jogosultság mindkét szülőre egyaránt kötelezettségeket ró. A különélő szülő köteles a gyermekével fennálló kapcsolatát fenntartani, a gyermeket nevelő szülő kötelezettsége viszont a zavartalan kapcsolattartást lehetővé tenni, azt a tőle telhető módon elősegíteni, előmozdítani.

A Legfelsőbb Bíróság a házasság felbontása és a gyermek elhelyezése kapcsán a kérdéskörrel foglalkozó irányelvében részletes kifejtette, hogy a házasság felbontásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért. A válás nem járhat azzal a következménnyel, hogy szüleinek egyikét a gyermek elveszítse. Mind a szülőnek, mind a gyermeknek törekednie kell tehát a szülő-gyermeki kapcsolat fenntartására, mert a gyermek érdekében az áll, ha továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét, és különösen az élet sorsfordulóinál, tanulmányai megválasztásában, az életre való felkészülésében számíthat segítségükre. A gyermeknek az egyik szülőnél történt elhelyezése nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszonyt fenntartsa. Manapság egyre gyakoribbá válik, hogy a szülők nem kötnek házasságot a gyermek születése után sem, továbbra is élettársi kapcsolatban élnek, de az sem ritka, hogy az édesanya egyedülállóként vállalja a gyermeket. A fenti szabályokat természetesen ezekre az esetekre is alkalmazni kell. A szülő-gyermek viszony fenntartása független a házassági köteléktől, illetve annak megszűnésétől.

Fontos tudnivaló, hogy a szülővel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is előterjesztheti.