Ünnepi készülődés stressz nélkül

Nem kétséges, hogy az ünnepek, Mikulás, karácsony és szilveszter sok stresszel is járnak. A nagy bevásárlások, rokoni látogatások, sütés-főzés, extra nagy étkezések minden örömükkel együtt is gyakran kibillentenek egyensúlyunkból. Sok esetben az ünnepek felszínre hozzák a hétköznapokban félretolt érzelmi problémákat, konfliktusokat is. Mindez nem csupán hangulati kérdés, a szervezet, a védekezést szolgáló immunrendszer reagál a megterhelésre - megnő a megbetegedések esélye is.

Agyafúrt amerikai kutatók vizsgálni kezdték az érzelmi beállítottság és a fertőzések iránti fogékonyság kérdését. Önkénteseket toboroztak, akikkel három héten át minden este interjút készítettek arról, hogyan érzik magukat, milyen érzelmek jellemezték napjukat. A pozitív érzelmi stílushoz sorolták az élénk, jó közérzetről és nyugodtságról szóló beszámolókat, a negatív stílushoz a depresszív, szorongó vagy ellenséges hangulatú önkénteseket. Miután így létrehozták a két csoportot, ellenőrzött körülmények között náthát okozó vírust juttattak mindegyikük orrába. Öt napon át figyelték, kialakul-e és milyen erősséggel a fertőzés, illetve betegség.

Azt találták, hogy a negatív érzelmi beállítottsággal rendelkező alanyaik háromszor olyan gyakorisággal betegedtek meg, mint a pozitív stílusúak. A megbetegedett negatív érzelmi stílusúak sokkal több panaszról és tünetről számoltak be, mint a pozitív stílusúak, gyakorlatilag azonos objektív betegségi állapot mellett.

Az ilyen eredményeket sokféleképpen lehet magyarázni, és ezek a vizsgálatok mindig vitathatóak is. Az idő során azonban igen sok egybehangzó tapasztalat gyűlik össze, ami a régiek által még jól ismert tényt bizonyítja: testünk és lelkünk egységet alkot. Ma úgy mondjuk, testünk és idegrendszerünk intenzíven kommunikál egymással. Ezzel foglalkozik a pszichoneuroimmunológia is.

Rég tudjuk, ha valaki átadja magát a betegségnek, feladja a betegséggel folytatott küzdelmet, akkor ennek többnyire sokkal előbb lesznek súlyos következményei, mint amit az objektív orvosi állapota indokolna. És ennek az ellenkezője is igaz, többek között ez adja a reményt a nagy, súlyos betegségek gyógyításához. Ha túlterheljük magunkat, akkor is ehhez hasonló állapotot hozunk létre szervezetünkben. A korszerű szemlélet szerint az érzelmi túlterhelést ugyanolyan súlyos megpróbáltatásnak és stresszhatásnak tarjuk, mint a fizikai szélsőségeket.