Mindennapos családjogi esetek

A családjog területén számtalan jogi probléma merülhet fel nem csak a házassággal, hanem az egyre gyakrabban előforduló élettársi kapcsolattal, az élettársi kapcsolatból született gyermek elhelyezésével, tartásával összefüggésben is. Tanácsadóink válaszoltak olvasóink kérdéseire.

Házasságkötés külföldivel

Külföldi állampolgárságú vagyok, házasságot szeretnék kötni egy magyar állampolgárral. Milyen procedúrákon kell átmennem a házasság megkötéséhez (iratok), illetve milyen következményekkel jár a házasságkötés az állampolgárságomat illetően, az elkövetkezendőkben születendő gyerekeinkre?

Magyarországi házasságkötéshez szükség van a külföldi állampolgár saját hatósága által kiállított igazolásra, hogy a házasságkötésnek a külföldi személy hazai joga szerint nincsen akadálya. Ezt az igazolást eredetiben, hiteles magyar fordítással kell az anyakönyvezetőnek bemutatni. Egyéb különös feltétel nem érvényesül, mivel Ön beszéli a magyar nyelvet, tehát tolmács igénybevétele nem kötelező. (Egyéb esetekben, ha az egyik fél nem beszéli a magyar nyelvet, akkor hivatalos tolmács közreműködése is szükséges.)

A magyar állampolgárság a házasságkötéssel automatikusan nem szerezhető meg. Ehhez az úgynevezett honosításra van szükség. Ennek feltételeit a bevándorlási hivatalban részletesen ismertetik, annyit azonban előre bocsátanék, hogy ehhez a törvényt azt követeli meg - egyebek mellett - hogy házastársként legalább 3 évig folyamatosan Magyarországon lakjon.

A házasságkötésük után először tartózkodási engedélyt kell kérnie a magyar hatóságoknál, majd később letelepedési engedélyért, vagy állampolgárságért folyamodhat. A házastárs tartózkodási engedélyének a kiadása könnyített feltételek mellett történik.

A házasságukból született gyermekeik az Ön jogán az Ön állampolgárságát, az apa jogán pedig a magyar állampolgárságot is megszerzik a születésüknél fogva, akkor is, ha pl. Ön akkor még nem magyar állampolgár. A magyar törvények a kettős állampolgárságot nem tiltják. Ha azonban a gyermek Magyarországon születik, a külföldi állampolgárság megszerzéséhez feltehetőleg szükség lesz a születés külföldi hatóság általi anyakönyvezésére (Magyarországon ui. ez így van. Tehát, ha magyar állampolgárnak külföldön születik gyermeke, akkor a magyar hatóságoknál is anyakönyvezni kell az állampolgárság születés folytán történő megszerzése miatt.) Ezt általában a külképviseleteknél, azaz a budapesti követségen lehet majd elintézni.

Gyermekelhelyezés ismeretlen helyen tartozkódó apa esetében

Élettársi kapcsolatomból néhány évvel ezelőtt gyermekem született. A gyermek édesapja teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett. Kapcsolatunk azonban a gyermek születése után rövid idővel megszakadt. Szóban megállapodtunk abban, hogy a gyermeket én nevelem, megegyeztünk a gyerektartás összegéről, illetve a láthatásról is. Egy darabig az édesapa látogatta a gyermekét és a tartásdíjat is megfizette az egyezségünk szerint, körülbelül két éve azonban minden kapcsolatot megszakított velünk. Azóta semmit sem tudunk róla. Tavaly nyáron szerettem volna a gyerekkel külföldön nyaralni. Az útlevél kiadásához az okmányiroda tájékoztatása szerint - ha a gyermek hivatalosan nincs nálam elhelyezve - az apa hozzájárulása is szükséges. Azt tanácsolták, hogy a volt élettársam ellen indítsak gyermekelhelyezési pert. A bírósági fogadónapon szakemberek segítettek a keresetlevél megírásában, ekkor azonban újabb probléma merült fel: az apa lakóhelyét, tartózkodási helyét nem tudtam megjelölni. A bírósági fogalmazó tanácsára a BM Lakcímnyilvántartó Központjához fordultam, ahol azt a választ kaptam, hogy az apának bejelentett lakcíme és tartózkodási helye sincs. A kérdésem, hogy így is elindítható-e a per, vagy addig várnom kell, amíg az apa valahonnan előkerül?

A gyermekelhelyezési perre a gyermek lakóhelye szerinti bírósági is illetékes (főszabályként az alperes, apa lakóhelye szerinti bíróság lenne illetékes). Nem jelent akadályt az sem, hogy az apa ismeretlen helyen tartózkodik. Csatolja a bírósághoz a Lakcímnyilvántartó Hivatal igazolását arról, hogy az érintett személynek bejelentett lakóhelye, tartózkodási helye nincs. Ilyenkor a bíróság az alperesi apa részére ügygondnokot rendel, aki képviseli az érdekeit az eljárásban.

Elhelyezés lakással nem rendelkező anyánál

Élettársi viszonyt folytatok másfél éves gyermekem édesapjával. Az utóbbi időben nagyon megromlott a kapcsolatunk, éppen ezért fontolgattam a különválás lehetőségét. Élettársam közölte, hogy ebben az esetben elveszi a gyereket. Én gyesen vagyok, az élettársamnak ellenben jól menő vállalkozása van. Nekem ítélné-e a bíróság a gyereket ilyen anyagi fölénnyel szemben, különösen, hogy nekem saját lakásom sincs? Ha minden kötél szakad hazaköltözök a szüleimhez, számíthatok-e gyermektartásdíjra?

Amennyiben az élettársa a gyermeket nem ismerte el (apai elismerő nyilatkozattal), úgy az apaság rendezéséig nincs semmiféle jogosultsága a gyermekkel szemben. Ellenben, ha teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, akkor jogilag a gyermek apjának tekintendő. (A gyermek csak elismerés esetén kerülhet az apa nevére). Ilyenkor sincs azonban lehetősége arra, hogy a gyermeket önkényesen elszakítsa Öntől. Ha a kapcsolatuk megromlott, költözzön el a gyermekkel együtt. Amennyiben a gyermek nevelkedéséhez megfelelő életkörülményeket tud biztosítani (akár albérletben, vagy a saját családjánál), akkor nincs oka az aggodalomra. Az életkorra való tekintettel is, nagy valószínűséggel Önnél helyezik el a gyermeket, függetlenül az apa anyagilag kedvezőbb helyzetétől. Tartásdíjat természetesen követelhet az apától, ha azonban az apaság elismerésére nem került sor, akkor először az apaság bírói megállapítását kell kérnie, mivel tartási kötelezettség csak a jogilag apaként elismert személyt terheli. Az a körülmény, hogy az anya gyesen van önmagában nem akadálya a gyermek nála történő elhelyezésének. Az a lényeg, hogy a kicsinek megfelelő életkörülményeket tudjon biztosítani (lakhatásuk, megélhetésük megoldott legyen).