A vaszati hatása a világ építészetére

Vágólapra másolva!
Ha fölmerült már benned a kérdés, hogy vajon van-e kapcsolat a védikus (indiai) eredetű vaszati, a kínai feng shui, az európai geomancia és általában az európai építészet között, és hogy Európának vannak vagy voltak-e olyan híres építészei, akiknek a munkásságára hatottak az ősi védikus elvek - akkor most választ kaphatsz kérdéseidre.
Vágólapra másolva!

Néhány évszázaddal azután, hogy a buddhizmus tért hódított Indiában, buddhista szerzetesek érkeztek a környező országokba: Kínába, Tibetbe, ahová a buddhista tanokon kívül a különböző védikus tudományokat is magukkal vitték. Többek között Kínában is megismerkedhettek az indiai harcművészetekkel (dhanur-véda), az orvostudománnyal (ajurvéda), a szerelem tudományával (Káma Szútra) és a védikus építészettel is (sztapatya-véda vagy más néven vasztu-sasztra). Ezzel magyarázható, hogy kínai kung-fu mesterek a mai napig is néhány harci állásnak az eredeti - szanszkrit - nevét használják; hogy nagyon sok hasonlóságot találunk a kínai és az indiai orvostudomány között, sőt, a kínai taoista filozófia és az indiai Káma Szútra között is.

A kínai geomancia - azaz a föld jelzésein alapuló jövendölés - nagy hatással volt ebben az időben Kína építészetére. Ezzel keveredett a vasztu - vagy ahogy Európában nevezzük: a vaszati-tudománya. A kínai feng shui és a vaszati között - a közös történelmi múltnak köszönhetően - sok-sok hasonlóságot találhatunk, de mivel az évezredek során a kínai és indiai építészet más-más irányba fejlődött, ma már két teljesen különálló tudományról beszélünk.

Legfontosabb különbség, hogy a vaszati több mint 5000 éves törvényei a védikus társadalom felépítésének köszönhetően bárki számára hozzáférhetőek voltak, és teljes egészében - változtatások nélkül - fönnmaradtak az utókor részére. Nem alakultak ki különböző iskolák, így az egységes tudománynak köszönhetően egy adott épületről ugyanazt állapítja meg a vaszati szakértő Dél-Indiában, Kanadában, Ausztráliában vagy Magyarországon. Ezzel ellentétben a kínai császár a feng shuit titkos (azaz a köznép számára tiltott) tudásként kezelte, amit kizárólag a tiltott városban, azaz a császár udvarában lehet alkalmazni. Ennek köszönhetően gyakran akár félrevezető tanok is elterjedtek, sőt olyan is előfordult, hogy az egyik császár - annak érdekében, hogy a tudást megvédje az ellenségtől - a feng shuiról szóló írásos anyagot elégette, a mestereket pedig megölette.

Forrás: Lakatos Edit

A Pallaido villa


A vaszati tudománya többször is megihlette Európa építészeit. Az ókori Itália legnevesebb építésze, Vitruviusz, a De Re Architectura nevű építészeti klasszikusát az egyik vasztu írásra, a Manaszarára alapozza. Az ő tanításai igen nagy hatással voltak a XVI. századbeli Andrea Palladióra, a híres reneszánsz építészre, aki Firenze körül építette csodaszép és rendkívül jó energiákkal rendelkező villáit. Épületeit példaképnek tekintette a XVIII-XIX. századbeli klasszicista építészet. A vaszati tudománya tehát évszázadokon keresztül jelen volt Európában.

Az itt felsorolt történelmi emlékeket vizsgálva mi az, amit egységesen megállapíthatunk egy vaszati "ihlette" épületről? Formája, arányai, homlokzata, alaprajzi elrendezése harmonikus, szabályos, legtöbbször szimmetrikus, túlzásoktól mentes. Ha az éghajlat megengedi, igen gyakori közöttük az átriumos épület. Ha nem lehetséges az épületek közepét teljesen nyitva hagyni, akkor is szabadon marad a ház középső része, amit gyakran kupolával is hangsúlyoznak, mint például Palladio villáinál. De gondoljunk csak az esztergomi bazilikára: milyen csodálatos az épület közepén levő hatalmas kupola látványa.