A felmelegített kapcsolat hátrányai

Vágólapra másolva!
A Facér Csajszitól nem csak arra kaphatsz választ, hogy min tudnak a nők folyamatosan agyalni és miért érzed sokszor úgy, hogy egy gondolattal mindig előtted járnak. Az ő jóvoltából néhány szakmai titkukra is fény derül.
Vágólapra másolva!

Szia,

Szeretném megtudni a véleményedet a jelenlegi helyzetemet illetően. Volt egy barátnőm, akivel úgy öt-hat éve nem vagyok együtt. Akkor jó másfél évet jártunk, és én voltam neki az első. Aztán nekem külföldre kellett mennem, és itt megszakadt a dolog. Most nemrég jöttem haza ismét. Neki volt közben egy komoly kapcsolata, a legutóbbinál éppen én asszisztáltam neki a szakításnál, mint lelki támasz. Ekkor még kintről, vagy nyolc hónapon át. Most újra együtt vagyunk, úgy három hónapja.

Párszor kérdeztem az előző kapcsolatáról, mert az az érzésem, hogy még mindig abba a srácba szerelmes. Sosem kaptam tőle egyértelmű választ a kérdéseimre, holott azok nem voltak bántóak. A szex terén neki csak akkor jó, ha ő kezdeményez, egyébként nem nagyon akarja a dolgot.

Néha úgy érzem - és erre sajnos bizonyítékom is van -, hogy nem őszinte velem. Nem tudom, hogy mit gondoljak, vagy hogyan győződhetnék meg az érzései felől, akármilyenek is legyenek azok. Nem érzem azonban azt a fajta szeretetet a részéről, amit annak idején érezni véltem. Van köztünk egy szakadék, csak éppen nem tudom, miért. Sokszor mondja, hogy szeret, de az sem hangzik őszintének, meg talán túl sokszor is mondja.

Kíváncsi lennék, te mit gondolsz a leírtak alapján.

Kedves!

Öt-hat évig nem láttátok egymást, ám most újból felmelegítettétek a kapcsolatot, de ez már nem adja meg neked (nektek) a teljesség érzését. Azt, ami a viszonyotok elején megvolt (gondolom). Bár erről nem írsz, de kiutazásod és következménye (a szakítás) nyilván csalódással töltötte el őt, és úgy érezhette, egyedül maradt. Mi lányok ilyenkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy cserbenhagytak bennünket, még akkor is, ha pontosan tisztában vagyunk azokkal a külső tényezőkkel, melyek miatt bekövetkezett az elválás. Ebből kiindulva elképzelhető, hogy egy-két hónap elteltével barátnőd úgy érezte, nyitnia kell mások felé, s mint írtad, ez meg is történt: egy új kapcsolatot kezdett. Teljes joggal.

Aztán te hazatértél és úgy döntöttetek, újból egymáséi lesztek. Igen ám, de a külön töltött idő alatt, mindkettőtök élete megváltozott, olyan élményekkel gyarapodtatok, amelyek nem egymáshoz kötődnek, és talán a külön töltött öt év alatt egészen más emberré váltatok, mint mikor megismerkedtetek.
Éppen ezért érezheted azt, hogy érzései megváltoztak, hiszen ennyi idő alatt teljesen máshogy láthatjátok nem csak saját magatokat, a kapcsolatotokat, hanem az egész világot.

Egyetlen egy dolgot tudok tanácsolni: mondd el neki őszintén, mit érzel és tegye ezt meg ő is. Amennyiben nem hajlandó rá, vagy kibúvót keres, az is egy válasz. Az általad felsorolt jellemzőkből kiderült, hogy kapcsolatotok elfáradt és nem vagytok tisztában az érzéseitekkel. Ez rád is vonatkozik, hiszen leveledből - olvasd el mégegyszer - nem süt a feltétel nélküli szerelem...

Kundera jutott eszembe: "Épp a gyenge tudjon erős lenni és elmenni, ha az erős túlságosan gyenge ahhoz, hogy a gyengének fájdalmat okozzon. Mert mikor az egyik hallgat, de beszélnie kellene, a másik roncsolódik és pusztul."

Sok sikert kívánok és csók: a Facér Csajszi