Nem szeretett eléggé az apám

Tanácsadónk Szendi Gábor klinikai szakpszichológus. Ha szeretnéd megosztani valakivel gondjaid, tanácsot szeretnél kérni, fordulj hozzá e-mailben.

Kedves Szendi Gábor!

Életemben nem írtam még újságba sem és internetes fórumokba sem. De most!
Véletlenül találtam rá arra az oldalra, ahová önnek lehet írni nyomasztó problémákról így ismeretlenül (ami rettentően furcsa műfaj... nekem). Lenyűgözött a válaszainak alapossága, hangvétele, átlagon felüli empátiakészsége akkor is, ha tudom, ez a hivatása. Ezért szeretném a segítségét, de inkább véleményét kérni egy számomra nyomasztó érzés "végső nyugalomba" helyezéséhez.

Értelmiségi családból származó középkorú nő vagyok. Egész életemet végigkísérte az az érzés, hogy az apám nem szeret. Illetve most már sok-sok tépelődés után tudom, hogy igen, de nem tudta soha kimutatni az érzéseit. Ami azt illeti, nem csak irányomban. Ő egy sváb parasztcsaládból származik, ahol nem volt "divat" az érzelmek kimutatása. Ezzel a mai eszemmel már tisztában vagyok. Illetve azzal, hogy amit nem tanult meg, azt nem is tudja továbbadni. De ilyen egyszerű lenne? Hát éppen azért nem kellene (kellett volna) neki pontosan ellenkező módon viselkednie? Hiszen tudta, hogy bánt engem ez a dolog. Az anyukám, aki egy meleg szívű teremtés, szinte "közvetített" közöttünk. Ennek eredményeként az apukám próbálkozott, de olyan sután, hülyén sült el a dolog mindig, hogy csak még rosszabb lett, még jobban utáltam érte. Az igazsághoz tartozik, hogy az apukám mindig minden segítséget megadott az életemben, sose szemtől szembe, mindig az anyun keresztül. Tulajdonképpen én még szemtől szembe sosem beszélgettem vele! Illetve ő velem nem ! Mert a felnőttnek kellett volna "okosabbnak" lennie, nem?

Felnőtt fejjel komoly erőfeszítéseket tettem magamban annak érdekében, hogy megbocsássak neki. Igazán így volt, higgye el. De csak ideig-óráig sikerült. Ő egyszerűen nem tud még kedvesen beszélni sem. És amikor az anyukámmal ingerülten beszél, meg tudnám tépni (és most még visszafogtam magam). Egyébként 45 éve házasok, és nagyon jól kijönnek egymással, tehát ez ne tévessze meg önt. Lehet, hogy fiút akart? De nem. Ezt már megkérdeztem az anyukámtól, és nem erről van szó. Úgy szeretnék valami igazán felmentő körülményt találni a számára, mert egyébként jó ember. De mindent a családi háttérre lehet fogni? Ha megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkezik valaki, nem látja be, hogy neki kellett volna azon változtatnia a saját gyerekénél?

Sírva néztem az olyan amerikai filmeket, ahol az apa az ölébe ültette a lányát és kedvesen beszélgetett vele. Nem tudom, miért, de csak az amerikai filmekben láttam ilyet. És ugyebár ez az egész rányomta a bélyegét a férfiakkal való kapcsolatomra is. Bár kiegyensúlyozott kapcsolatban élek pár éve (Rák - Halak csillagjegyű pár vagyunk...), de az életem során többször előfordult, hogy úgy éreztem, csak addig szeretnek, amíg a felfokozott szerelmi lángolás tart, és normális üzemmód mellett úgy éreztem, nem szeretnek igazán. És ekkor kezdődtek a problémák. Ma már, hogy ezt az összefüggést talán jól felismertem, tudatosan igyekszem ezt kezelni. Szeretném, ha egy szakember erősítene vagy cáfolna meg ebben. Jól gondolom, hogy van összefüggés a kettő között?

Egyébként az anyukám azt mondta, hogy sokat beszélt erről az apukámmal, és ő azt mondta, hogy most már fél tőlem. Mindig úgy éreztem, hogy a szüleim szimbiózisában hol jobban, hol kevésbé, de kívülálló vagyok. De miért?
Ha fogékony Ön az ezotériára, asztrológiára egy kicsit is, mit szól ahhoz, hogy mind a két szülőm Oroszlán (napjegyű, tudom, aszcendens meg bolygóállások, meg minden együtt, de mégis a fő csapás...), én pedig Halak jegyű vagyok. A mostani kapcsolatomban élem meg azt a bizonyos szimbiózist, amit a szüleimnél mindig éreztem és irigyeltem.

A lényeg, hogyan tudnám feltétel nélkül szeretni az apámat? Színpadias kibékülésre nem vágyom. Csak csendesen magamban szeretném lerendezni.
Hú, de jólesett önre zúdítani mindezt. Kérem szépen ne haragudjon meg érte, kb. 35 éve hordozom magamban. Hátha valami új látásmód, szempont öntől segít feldolgoznom. Izgatottan várom válaszát, és előre is köszönöm!