Ne menekülj a boldogság elől

Vágólapra másolva!
Néha jó lenne, ha a nők képesek lennének férfiaggyal gondolkodni és férfiszemmel figyelni a világot. Mivel erre nincs mód, most itt a lehetőség, hogy megkérdezzünk egy facér pasit, hogyan látja a helyzetünket.
Vágólapra másolva!

Szia Facér Pasi!

Lassan 1 éve egyedül élek a 9 éves fiammal. Férjem szerelmes lett és én nem hagytam, hogy ez előttem, s gyermekem előtt folytatódjon tovább. Nagy szerelem volt a miénk, de már sehogyan sem lehetett megmenteni a 12 éve tartó házasságunkat, így összecsomagoltam a holmiját, és ő elköltözött a barátnőjéhez. Egy 3 gyermekes férjes asszonyhoz. Sokáig padlón voltam, de amikor elment, feléledtem.

Megéreztem a szabadság ízét és éreztem, hogy élek. Egyik leveledben azt írtad valakinek, hogy legyen királynő a saját életében. Én most annak érzem magam. Mások szerint is kivirultam, jól nézek ki: magas, vékony testalkatú vagyok és így könnyű csinosan öltöznöm. Észrevettek, vesznek a pasik, nyitott vagyok, bátor és lehet, hogy kicsit rámenős is. 36 évesen már lehetek. Szóval sok embert ismertem meg, voltak és vannak is kalandjaim, na nem egyik ágyból a másikba. Mindenki fiatalabb nálam, de nem értem, hogy miért csak a fiatalabbak vonzódnak hozzám. Nagyon ügyesen kell lavíroznom, hogy ne sértsem meg egyiküket sem, mert én csak flörtölök velük és igazából szerintem, ezt ők is élvezik. Persze volt, akivel volt kapcsolatom, de mindig ügyeltem arra is, hogy a fiam semmit se tudjon a magánéletemnek erről az oldaláról. Vele sokat foglalkozom, és sokat vagyunk együtt. Nem csak szülő-gyerek kapcsolat van köztünk, hanem ha jól érzem baráti is és ez fantasztikus dolog.

A volt férjem - időközben el is váltunk - nem foglalkozik a fiával, ezzel még nehezebbé teszi az életét, mert rettentően hiányzik neki az apja, de mostanra már leülepedett benne sok minden. Tudja, hogy bármi is történik én mindig vele vagyok, imádom őt, de pár év múlva felnő, és én nem akarok magamra maradni. Nekem kell magammal törődni, hiszen ezt senki sem teszi meg helyettem.

A furcsa dolog az, hogy kb. 4 hónapja találkoztam életem első szerelmével. Elsők voltunk egymásnak és 1 hónapon keresztül szinte minden este átjött hozzám. Rengeteget beszélgettünk, de most már kezd komolyra fordulni a dolog, de valahogy úgy érzem, hogy menekülnöm kellene. Egyébként nagyon odafigyel rám, mindent megtesz értem, lesi a gondolataimat is és figyel a fiamra is, ami azért fontos, mert aki engem akar, annak őt is el kell fogadnia. De akkor miért akarok menekülni? Egyszer már szerelmesek voltunk egymásba, s most az élet megismétli önmagát?

Kíváncsi vagyok a véleményedre.

Drága!

Milyen fura az élet! Sok más nő pont azért fordul tanácsért hozzám, mert nem tudja, hogyan érheti el, hogy a fiatal pasik észrevegyék őt, és alig várja, hogy komoly kapcsolatban éljen. És mit meg nem adna sok nő azért, hogy olyan vonzó legyen, mint amilyen te vagy, és olyan remek férfi legyen mellette, mint amilyen melletted most van. Neked viszont épp az a problémád, hogy nem mersz kötődni, menekülni akarsz, mihelyst komolyra fordul egy kapcsolat. Hogy mi ennek a menekülésnek az oka, ahhoz mély önvizsgálatot kell tartani, hogy az igazi mozgatórugókat meglásd, megértsd. A kérdéseidre adandó válaszok benned vannak, neked kell azokat megkeresned.

Az én kívülálló véleményem az, hogy azért fogod menekülőre a dolgot, amint komolyabbra fordulna egy kapcsolat, mert az előző kapcsolatodban nagyon mélyen csalódtál. Elveszítetted a bizalmat. Félsz az intimitástól, félsz az újabb csalódástól, ezért inkább nem is mersz esetleg kockáztatni egy újabb kapcsolat bevállalásával. Pedig, ha most nem ajándékozol bizalmat a párodnak, biztos vagyok benne, hogy sokat veszítesz. Szóval, a pasikba vetett bizalom, a szerelembe, hosszú távú kapcsolatba vetett hit újra megtalálása, számodra most a legfontosabb feladat. Ezen kívül minden mást remeknek gondolok az életedben. Klassz csaj vagy külsőre is, belsőre is, tele vagy érzelemmel és vitalitással, sokat tudsz adni másoknak és nem vagy önző. A most melletted levő pasival is minden oké, szeret téged úgy, ahogy vagy, az életeddel, a múltaddal, a fiaddal együtt. Csak az a fránya bizalom gurult el messzire.

Próbáld meg teljes szívedből elfogadni, hogy a férjed elment, próbáld meg valóban és végérvényesen elengedni őt és a múltat. Vele együtt a bizalmatlanságot is ki kell űznöd az életedből, amíg ez nem megy, még nem engedted el véglegesen őt. Függetlenítsd a volt férjedet a többi férfitől. Adj bizalmat a párodnak, ne szaladj el a jó elől, próbáld ki az új kapcsolatot. Meglásd, sok csodálatos élményt fogsz kapni tőle!

Csókol, a Facér Pasi