A férfi, a nő és a pénz

Miért rossz az, ha egy csaj jobban keres, mint a pasija? Miért, rossz? Nos, igen. Egy csomó olyan pár van, akiknél megzavarhatja a dolgot rendjét, ha a nő több pénzt visz haza a konyhára, mint a férfi.

A férfi, a nő és a pénz: furcsa szerelmi háromszög ez. A legtöbben szinte magától értetődőnek, rendjén valónak tartják azt, ha a több pénzt a pasi viszi haza, és megütköznek azon, ha ez épp fordítva van: a nő a párjánál több pénzt keres. Vajon minden rendben van egy olyan kapcsolatban, ahol a hagyományos szerepek felborulni látszanak? - teszik fel a kérdést. De miért is tűnik egyértelműnek az a leosztás, hogy a férfinek kell anyagilag is dominánsabbnak lennie? Hová vezethet, ha egy kapcsolatban hirtelen kialakul egy ilyen, "fordított" helyzet? És hogyan kezeljük a problémákat, ha már egyszer ebbe a szituációba csöppentünk?

"Milyen érzés lenne a feleségemnél kevesebbet keresni? Hát milyen érzés lehet fogatlan oroszlánnak lenni?" - kérdezi Miki (43). A feltevéssel egyetért Szendi Gábor klinikai szakpszichológus is, aki azt mondja: ha a pénz hatalom, akkor egy kapcsolatban annak van nagyobb hatalma, aki több pénzt keres.

A férfi biológiai és lelki értelemben is igényli a hatalmat, ezért, ha nem ő a kenyérkereső, akkor nem egyszerűen "kevesebbet keres", hanem elveszíti férfiassága egy fontos jellemzőjét is. Olyan ez - él Szendi Gábor egy hasonlattal -, mintha kasztrálnák a férfit. Már az is önértékelési zavart okoz neki, ha egy "vetélytársa", egy másik férfi többet keres nála (pláne akkor, ha a saját felesége példaképként állítja elé), de ha egy efféle dominanciaharcot a nőpartnerével kell lefolytatnia, és ebben még alul is marad, azt a pasi kész tragédiaként tudja felfogni.

Evolúció vs. társadalmi fejlődés

Az evolúció során a férfiak "szerepkörébe" beépült a dominancia igénye, ami egyaránt irányul a vetélytársakra, a többi férfira és a nőkre is. A nőkbe pedig az a beépített, hogy a domináns férfihoz vonzódnak, hiszen ő védelmet, gondoskodást és biztonságot jelent nekik és az utódaiknak.

A társadalmi berendezkedés évszázadokon keresztül hűen tükrözte ezt az evolúciós "leosztást". A férfiak keményen dolgoztak, gondoskodtak a család fenntartásához szükséges pénz előteremtéséről, ők voltak a családFŐK (mindig az asztalFŐn ültek) - addig a nőkre a gyermeknevelés és a ház körüli munkák maradtak. A nők sok évszázadon keresztül anyagilag is a férfiaktól függtek.

Az ipari forradalom idejént megjelent egy sor női egyenjogúsági mozgalom: a nők munkába álltak, lettek a kötelességeik mellett jogaik is, az intézményesített egyenlőtlenséget kikezdte a nők új, gazdasági szerepvállalása.

Az evolúciós és a társadalmi fejlődés ily módon eltérő irányba fejlődött, és ez a mai napig konfliktust okoz a nők és férfiak viszonyában. Magyarul: sok férfi nem tud a bőréből kibújni: szeretné továbbra is ő viselni a nadrágot otthon, míg a nők egyszerre szeretnének érvényesülni és egyúttal biztonságban érezni magukat.