Mozdulj, ember!

Már az újévi fogadalmak listáján is feltűnik, de valójában csak a sokat takaró téli holmik feleslegessé válásakor szilárdul meg legtöbbünkben az elhatározás: holnaptól sportolunk -, de mit? Kezdetnek lift helyett lépcsőzést, kocsi helyett gyaloglást ajánlunk, aztán jöhetnek a fitnessz-klasszikusok -, hogy kinek melyik, az már ízlés és erőnlét dolga.

Vannak, akiket hidegen hagy a gondolat, hogy heti háromszor fél óra intenzív - de nem megerőltető - mozgás eredményeként formásabb testet láthatnának a tükörbe nézve: ők valószínűleg tökéletesen elégedettek magukkal, értékrendjükben a "jó alak" az utolsók között szerepel.

Ám, a rendszeres testmozgás nem csak a külcsín szempontjából fontos: kutatások bebizonyították, hogy azoknál az embereknél, akik hetente 30 percnél kevesebb aktív fizikai tevékenységet végeznek, csaknem kétszer akkora a veszélye a szívbetegségek kialakulásának, és számos más betegségnek is jóval nagyobb a kockázata - a diabétesztől a vastagbélrákig. Bizonyított tény az is, hogy már heti öt alkalommal, napi kétszer 15 perc testmozgás is jelentősen javít az egészségi állapoton.

Lehetőségek tárháza
A mindennapokban is számtalan lehetőség adódik a jó kondi megőrzésére: a lift helyett használjuk néha a lépcsőt, s a mozgólépcsőn is sétálhatunk felfelé menet; amikor csak tehetjük, hagyjuk otthon az autót és közlekedjünk gyalogosan vagy biciklivel, sőt, némi porszívózás, ablaktisztítás vagy más, lendületesen végzett házimunka is sportértékű lehet.

Aki szeretne ennél többet tenni a testéért - vezéreljék esztétikai vagy egészségügyi indokok -, az előtt a lehetőségek szinte végtelen tárháza nyílik meg, amelyek között első körben az elérni kívánt cél szempontjából kell szelektálnunk.

Ha állóképességünk javítása, szív- és érrendszerrünk karbantartása, és nem utolsó sorban a zsírégetés, vagyis a "szálkásítás" a cél, az aerob mozgásformák közül válasszunk. Ezek olyan kis erőkifejtést igénylő, de nagy izomcsoportokat átzmozgató, minimum harminc percig tartó tevékenységek, amelyek során a maximális pulzusszám 60-85%-án, minimum harminc percig dolgozva, szervezetünk oxigénellátása az optimális határokon belül marad. Ekkor működnek a leghatékonyabban a zsírégető folyamatok, s mivel a mozgás során nem keletkezik oxigénhiány, légszomjunk sincs közben.
Ide tartozik számos mozgásforma, például a gyaloglás, a túrázás, a futás, a lépcsőzés a kerékpározás, az úszás, az aerobik válfajai, a tánc.

Ha erősíteni, formálni szeretnénk az izmainkat, növelni tömegüket, akkor az anaerob tréningek közül szemezgethetünk. Ilyenkor a mozgáshoz szervezetünk nem használ oxigént, a rövid ideig nagy erőkifejtéssel járó gyakorlatok végzésekor a pulzusszámunk magasra szökik, és oxigén híján erősen zihálunk. Ilyen a kisebb-nagyobb súlyzókkal végzett gyakorlatsor-ismétlés, amelyek mindegyike különböző testrészekre koncentrálva építi, formálja azok izomzatát.

Testi és lelki feltöltődés
Az aktivitás hatást gyakorol az egész szervezetre. Testmozgás közben gyorsabb és erőteljesebb a szívműködés, felgyorsul a vérkeringés. Ennek hatására javul az anyagcsere, a salakanyagok gyorsabban távoznak a szervezetből, megakadályozva ezzel a zsírlerakódást, amelynek jelentős szerepe van a szívbetegség és a szélütés kialakulásában.
Egy idő után a szívizomzat megerősödik, a szív teherbíró képessége nő, és kevesebb erőkifejtéssel nagyobb teljesítményre lesz képes. Ugyanakkor csökken a vérnyomás is.
A tüdő és a légzőrendszer szintén hatékonyan működik, kevesebb munkával több oxigént továbbít. Az izomzat gyarapszik, több energiát használ fel, másfelől a zsírszövet lebomlik és felhasználódik, csökkentve ezzel a felesleges zsír tömegét. Ezek a pozitív folyamatok növelik a szervezet energiaszintjét és az állóképességet. A csontok tömege szintén növekszik, gyarapszik, ezáltal csökken a csontritkulás kockázata.
A testmozgás javítja a koncentrációt, és elősegíti a lelki egyensúly kialakulását, éberebbé tesz, csökkenti a belső feszültséget.
(Forrás: leszoktam.hu)