Koffeinfüggők kisokosa

Csupán íze és illata is bőven elég lenne ahhoz, hogy a kávé rabjaivá váljunk - ám mindemellett az, ahogyan a reggeli ébredésünket, majd az egész napos ébrenlétünket segíti, szinte nélkülözhetetlenné teszi. A kávé, és a benne lévő koffein azonban nemcsak jótékony hatással lehet a szervezetünkre, ezért a szakértők azt tanácsolják: ebből is csak mértékkel.

Bár sokan voltaképpen már az illatától is felébredünk, a kávé, tudományosan bizonyított élénkítő hatását, elsősorban a benne található koffeinnek köszönheti. Ma már tudjuk, hogy ez az anyag nem csak a kávébabban, de hozzávetőlegesen mintegy 60 növényben fellelhető: többek között a tealevélben, a kóladióban, a kakaóban, a guaranában és a matéban is - olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) hírlevelében.

A koffeinnek számos áldásos hatása van: azon kívül, hogy stimulálja az agykérget, felgyorsítja az anyagcserét, javítja a koncentrációt, a hosszú távú memóriát és a szellemi-fizikai teljesítményt is. Egy csésze kávé elfogyasztása után már 5 perccel kimutatható a szervezetben a koffein, de a maximum-koncentrációt csak mintegy fél óra múlva éri el.

Az MDOSZ szakértői szerint, a koffein hatóidejét több tényező is befolyásolja: fiataloknál, illetve idősebb embereknél a koffein felezési ideje (azaz a kezdeti érték felére csökkenésének ideje) 2,5 - 4,5 óra - ez azonban akár a felére is csökkenhet, ha valaki dohányos, egy fogamzásgátló tablettát szedő nőnél viszont a duplájára nőhet.

Hatása függhet attól is, milyen formában fogyasztottuk el: a kávé-koffein például gyorsabban és rövidebb ideig hat, mint a teában lévő.

Vigyázat, függésveszély!

Illata, íze és nem utolsósorban a már említett áldásos stimuláló hatása miatt, könnyű a kávé rabjává válni - elsősorban pszichésen, de annál, aki kicsit érzékenyebb a koffeinra enyhe enyhe fizikai függés is kialakulhat. A koffeinről azonban viszonylag könnyen le lehet szokni: néhány hétig érdemes kerülni a koffeintartalmú italokat - ilyenkor azonban érdemes számolni azzal, hogy várhatóan fejfájással, lehangoltsággal kell szembenéznünk, ezek ugyanis az elvonási tünetek.

Ha a fizikális addikció jeleit nem is észleljük magunkon, és tíz óra alvás után csak megszokásból kívánjuk a kávét, a hosszú távú, nagyarányú koffeinfogyasztásnak komoly következményei lehetnek - írja az MDOSZ hírlevel. A túl sok kávé fogyaztása növeli a kalcium ürítését, ami a csontritkulás fokozott kockázatával jár együtt. Emeli a pulzusszámot és a vérnyomást, aminek következtében alvászavar, fejfájás, valamint súlyosabb esetben szívpanaszok, infarktus is kialakulhat. A túladagolás halálos dózisa kb. 80-100 csésze méregerős feketekávé elfogyasztásával egyenértékű.

Az Európai Kávétudományi Információs Centrum nemrégiben összefoglalta mindazokat a tudományos eredményeket, amelyek a kávéval és a koffeinnel kapcsolatosak. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a mértékletes kávéfogyasztás növelné a daganatok vagy szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Egyes kutatások szerint a kávé kifejezetten jót tesz az asztmára hajlamosaknak, mert ellazítja a hörgők apró izmait, és ezáltal segít a tüdő görcsösségének oldásában.

Mindezeken felül általános vélemény, hogy ha csak a kávé előnyös hatásait szeretnénk élvezni, napi 2-3 csészényit nyugodt szívvel fogyaszthatunk belőle - az a fontos, hogy a napi koffeinadagunk ne legyen több 300 milligrammnál.