Egészséges kis vörös

Vágólapra másolva!
A koranyár legszínesebb csemegéje az izomláztól az öregedésig sok mindenre jó, s mindemellet a leggazdaságosabb gyümölcs: a húsát, a szárát, a levelét, de még a gyantáját is hasznosíthatjuk; ráadásul sokféleképpen feldolgozható és finom. Megérett a meggy.
Vágólapra másolva!

A meggy, legközelebbi rokonával, a cseresznyével egyetemben keletről indult hódító útjára: őshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed, de nagyon régóta ismerik Európában is: i.e 300 táján már ott piroslik a görögök tányérján, de népszerű volt a perzsák és a rómaiak körében is. Igaz, akkoriban talán még nem is lehetett igazán megkülönböztetni a piros bogyós testvéreket, erről tanúskodik, hogy a meggy latin nevében felismerhető cerasus vagy a görög kerasos szó - az idő tájt ez egyértelműen cseresznyét jelentett.

Azt ugyan nem lehet pontosan tudni, mióta termesztették a meggyet és különböztették meg a cseresznyétől, de az biztos, hogy nagyon régóta színesíti a magyarok étrendjét is. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a meggy szó az egyetlen, finnugor eredetű, gyümölcsöt jelentő szavunk; a többi gyümölcs neve a bolgár, a török és a szláv nyelvekből származó jövevényszó.

A gyümölcs ősi múltját bizonyítja az is, hogy ős-meggymagot még régészek is találtak. Európa nyugati fele viszont csak később ismerte meg a meggyet: a XV.-XVII. századtól termesztették nagyobb mennyiségben.

Rajongói között találhatjuk II. Frigyes porosz királyt, aki a XVIII században uralkodott, roppant hosszú életét - 74 éves korában halt meg - egyebek mellett akár ennek is köszönheti. Az uralkodó híres potsdami Sanssouci kastélyának üvegházaiban termesztette a gyümölcsöt.

A gyógyszer a fán

A meggyet akár az orvos is felírhatná, mert vitaminjai, antioxidáns tartalma, és savjai egy sereg bajra jelentenek gyógyírt. Vitamin- és ásványi anyag összetétele hasonló a cseresznyéjéhez, viszont majdnem tízszer annyi A-vitamint és jóval több szerves savat tartalmaz. A B-vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, de van benne jó sok C-vitamin is.

A gyümölcs színe is elárulja, hogy leve értékes antioxidáns színanyagokat tartalmaz, katekineket, flavonoidokat, antociánokat, kumarint. A friss gyümölcs gazdag gyümölcssavakban, és - bár svtartalma elfedi - jelentős gyümölcscukor-tartalommal is bír. Gazdag vasban, kalciumban és magnéziumban, és található benne foszfor is. Mindennek megfelelően jótékonyan hat a vérképzésre, amivel a máj és a vesék munkáját serkenti, szívbarát, valamint az idegek működését is jótékonyan befolyásolja; emellett segít a meghűléses betegségek kúrálásban, a légzőszervek gyógyításában is.

S ha ez még nem lenne elég ok arra, hogy kilószámra faljuk a meggyet, nem árt, ha tudjuk, hogy mindezeken kívül ez az a csodaszer, amely képes az idő múlását is belassítani: serkentőleg hat ugyanis a hormontermelésre. A kor előrehaladtával ez a folyamat lelassul, ami a nőknél hajhullást, súlygyarapodást, emésztési problémákat, memóriazavart, trombózist okozhat - ám a meggy hatóanyagainál fogva segít helyrebillenteni a hormonháztartást, ezzel az öregedés kellemetlen tünetit is enyhíti.

A fentieknél jóval közismertebb a belekre és az emésztésre gyakorolt hatása. A savas meggy serkenti az emésztést, és ezzel a legmakacsabb székrekedést is megszünteti, ráadásul tisztítja a beleket. Sok gyümölccsel ellentétben frissen fogyasztva sem puffaszt, sőt inkább enyhíti az ilyen panaszokat.

Ne dobj ki semmit!

A meggynek nemcsak a húsát, de a szárát, a levelét, a magját, a gyantáját, fáját, de még a pollenjét is lehet hasznosítani, ezért a frissen szüretelt, vagy megbízható helyről vásárolt meggy minden porcikáját érdemes eltenni.

A meggy szára ugyanis gyógytea-keverékek alkotóelemeiként segíti a vizelet-kiválasztását, sőt, a szívműködésre, a szívizmokra és a vérnyomásra is jótékony hatást gyakorol.

A levélből készült tea kiváló köhögéscsillapító, de láz és idegesség ellen is ajánlott kortyolgatni; ezen kívül gyulladás gátló hatású és puffadás ellen is hatásos.

Egyes helyeken a kapor mellett az uborka eltevéshez használják. A meggy levelét egyébként korábban nem csak teának fogyasztották, dohánylevél helyett is elfüstölték.

A gyümölcs kemény, színes fája értékes bútoralapanyag, de a sérülésekor kicsurgó gyantát is lehet hasznosítani: görcsoldóként.

Ezeken felül a pollenje és a meggyméz is értékes.

A meggy magját a rákos betegségek elleni küzdelemben hasznosítják, ugyanis B17-vitamin tartalmagátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését.