Csatlakozás a pénzmosás elleni nemzetközi egyezményhez

Az utóbbi évtizedekben a bűncselekmények nemzetközivé válásával egyre elterjedtebb lett az a bűnelkövetői gyakorlat, miszerint az egyik államban bűncselekmény elkövetésével szerzett jövedelmet az elkövetők más országba menekítik, s ott különböző pénzügyi tranzakciók révén tisztára mossák.

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, az Európa Tanács által 1990. november 8-án létrehozott nemzetközi egyezmény hivatott kiküszöbölni azokat a büntetőeljárási nehézségeket, amelyek a bűncselekményekből származó haszon egyes államokban történő elrejtéséből, illetőleg a pénzmosásból adódnak.

Az egyezményt a magyar külügyminiszter még 1997. november 6-án aláírta, majd tavaly decemberben az országgyűlés határozatával megerősítette. Az egyezmény ratifikálása Európai Uniós tagságunk feltétele. Az egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot júliusban terjesztette a kormány a parlament elé.

Az egyezmény egyrészt azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a részes államok saját jogukban kötelesek végrehajtani a pénzmosás megelőzése érdekében. A magyar büntetőjogban ennek megfelelően kell szabályozni a bűncselekményből származó jövedelem elkobzását, felkutatását, azonosítását, s a nyomozás érdekében lehetővé kell tenni a banki nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

A fentiek mellett a nemzetközi együttműködés elveit, és a központi hatóságok közötti együttműködés szabályait fekteti le a dokumentum. A részes államok minden előzetes megkeresés nélkül adhatnak egymás hatóságainak információt bűncselekményből származó jövedelemről, s erre irányuló megkeresés esetén úgy is rendelkezhetnek, hogy végrehajtják a megkereső állam büntető hatósága által hozott, elkobzást elrendelő határozatot.