Kettős mérce a zárszámadásban

Kettős mércét alkalmaztak a tavalyi zárszámadásban: hol érvényesítették az úgynevezett pénzforgalmi szemléletet, hol nem. Míg az egészségbiztosítás hiányát az utólagos fizetésre hivatkozva nem rontották le, s nem javították a nyugdíjbiztosítás többletét, addig a jegybanknak februárban visszafizetett, 5,6 milliárdos pénzbevonási nyereséggel növelték a tavalyi büdzsé hiányát.

A régi ötezer forintosok bevonásából 5,594 milliárd forint nyereség keletkezett a jegybanknál, amit a törvény alapján be kellett fizetnie a büdzsébe. Mivel azonban a Magyar Nemzeti Bank idén januárban ismét lehetővé tette a bankó visszaváltását november 30-áig, a tavalyi év helyett idén üti az állam markát a bankó megszüntetéséből - azaz a be nem váltott papírpénzek elértéktelenedéséből - származó nyereség. A nyereséget februárban visszafizették, és utólag a kincstár korrigálta - növelte - az utolsó banknapon, 1999. december 29-én fennálló hiány összegét.

Merőben másképpen járt el a PM a tb-alapok mérlegének összeállításakor. A járulékbevételeket csak áprilisra összegezték, s ennek eredményeként az - alap 20,8 milliárd forintot átutalt az Ny alapnak. Eszerint az - alap deficitjének a zárszámadásban feltüntetett 46,7 helyett 67,5, a nyugdíjalap többletének pedig 1,1 helyett 21,9 milliárd forintnak kellene lennie. Mint a parlamenti szakbizottságban a PM képviselője leszögezte: a korrekciót a költségvetésben kötelező pénzforgalmi szemlélet miatt nem végezhették el. Azaz eszerint az idei pénzmozgás akkor sem számolható el visszamenőleg, ha tavalyi tartozást rendeztek vele. A központi büdzsében még a visszaadott nyereséggel javított adatok sem egyeznek az intézmények beszámolói alapján összeállított zárszámadási adatokkal. Ezt az ÁSZ a kincstári és az intézményi könyvelés különbözőségével és a kétféle elszámolás zárási időpontjainak eltéréseivel magyarázza. Egyes előirányzatokat a 17 tárca-fejezet összesen 142 intézménye túllépte, ami a számvevők szerint "szabályozási hiányosságokat" jelez. A kincstár feladata az lenne, hogy ellenőrizze: a költekezés az előirányzatok adta keretek között folyik-e.

Eörsi János

(Magyar Hírlap)