Az EKB beavatkozása, ha rövid időre is, de eredményesnek bizonyult, az euró jegyzései többhetes csúcsra emelkedtek a dollárral és a jennel szemben. Ezt követően azonban az euró ismét gyengülni kezdett, amiben a legfőbb szerepet az Euroland gazdasági kilátásait övező pesszimizmus játszotta.
A negatív hozzáállást erősítette, többek között, a német ipari termelés visszaeséséről közölt adat, valamint az uniós növekedési prognózis hivatalos lefelé módosítása is. Csütörtökre a közös valuta jegyzései az intervenció előtti szintre estek vissza, ami újbóli piacra lépésre kényszerítette az EKB-t. A megismételt beavatkozás újfent segített.
Közvetve az eurónak kedvezett az amerikai elnökválasztás körül kialakult helyzet is, a belpolitikai bizonytalanság ugyanis soha nem kedvez egyetlen valutának sem, ennek következményei a dollárnál is tapasztalhatók. Leghamarabb csak november 17-én derülhet ki, ki is lett az Egyesült Államok elnöke, addig a találgatások fogják befolyásolni a dollárárfolyamot.
Devizapiaci vélemények szerint a dollár erősödéséhez vezetne, ha Geroge W. Bush kerülne ki győztesen, tőle ugyanis az üzleti életnek jobban kedvező, lágyabb fiskális politikát várnak. Ráadásul az ő irányítása alatt kisebb lenne annak a valószínűsége is, hogy például az eurót támogató összehangolt intervencióban részt vegyen a Fed, az amerikai központi bank.
A japán jen háttérbe szorult a héten, jegyzéseit az sem tudta lényegesen befolyásolni, hogy a tokiói tőzsdemutató a 15000 pontos lélektani határ alatt zárta a hetet.
A héten ismertté vált amerikai gazdasági adatok sorából említést érdemel, hogy októberben az importárak 0,5, az exportárak 0,1 százalékkal estek vissza az egy hónappal korábbi szinthez képest. A termelői árak 0,4 százalékos emelkedést jeleztek, az élelmiszer- és energiaárak nélkül azonban a mutató 0,1 százalékkal csökkent.
Ezen a héten az euró jegyzései várhatóan 0,85-0,88 dollár körül fognak ingadozni.
Szatmári Sándor