Anarchia uralkodik az afgán gazdaságban

Afganisztánban gyakorlatilag irányíthatatlanok a gazdasági folyamatok, mert a kabuli kormány nem tesz lépéseket a helyzet normalizálása érdekében. A nyomor közel 21 millió embert érint, a közelgő télen pedig egymillióan szenvednek majd az élelmiszerhiánytól. Az ipar és mezőgazdaság szinte teljesen megsemmisült az évtizedekig tartó polgárháborúban. Egyedüli sikeres ágazat a csempészet. Az uralmon lévő tálib kormány  legfontosabb feladatának az iszlám törvények megerősítését tartja.

Az Afganisztánban uralmon lévő tálib kormány egyáltalán nem avatkozik bele a gazdasági élet irányításába - derül ki a Bloomberg hírügynökség riportjából.

A kormány inkább az iszlám előírások betartatásával és globális politikai kérdésekkel foglalkozik és nemcsak az oktatást, de az infrastruktúra fejlesztését, a külkereskedelmet és a pénzügyi teendőket is látványosan elhanyagolja.

Az a pénteki ENSZ határozat, amely szigorítja a kabuli tálib kormánnyal szemben alkalmazott szankciókat nem valószínű, hogy visszariasztja az egyszerű embereket a tiltott "feketézéstől". Sőt talán még jobban eltántorítja a kormányzatot, hogy bármit tegyen a gazdaság talpra állításáért és segítse a közel 21 millió ember kikecmergését a nyomorból.

J.N. Dixit korábbi indiai külügyminiszter szerint a szankciók gazdasági szempontból nem sokat számítanak. Magántőke egyáltalán nem áramlik Afganisztánba, az országnak nincsen gazdasági szerkezete - vélekedik az afgán-szakértő exminiszter.

Megdöbbentő, hogy az afgán központi bank nem nyomtat saját fizetőeszközt és külföldi valutatartalékja sincs. A kabuli tálib kormány megbízottjai a helyi piac pénzváltóitól szerzik be a szükséges valutát. Az afgán fizetőeszköz egyébként alig harmadát éri, mint két évvel ezelőtt.

Az országban 25 éve semmiféle gazdasági statisztika nem készült. A legnagyobb gyárakat és üzemeket, csakúgy mint a telefonhálózat nagy részét a szovjet megszállás, valamint az azt követő két évtizedes polgárháború során teljesen elpusztították.

A mezőgazdaság szintén agonizál: Kabulban november óta csaknem duplájára nőttek a zöldségárak, a rendkívül súlyos aszálynak köszönhetően. A húskészítmények is mintegy 75 százalékkal kerülnek többe, mint három hónappal ezelőtt. Az Élelmezési Világprogram adatai szerint több mint egymillió afgánt érint a tél folyamán várható aggasztó élelmiszerhiány.

A tálib kormány ennek ellenére optimista és megpróbálja jobban kézben tartani a gazdasági folyamatokat. Maulavi Faizar Muhammad, kereskedelmi miniszterhelyettes erről így vélekedik: "Örülünk, hogy a gazdaság nagy része megmaradt a magánszektorban. Mi az iszlám kormányzat megerősítéséért harcolunk."

Egyetlen "ágazat" virágzik csupán, a pakisztáni határon folytatott csempészet. Megrakott hajók szállítják a különféle árukat Pakisztán nagyobb kikötőibe és vissza.

Muhammad miniszterhelyettes nem tud pontos adatokkal szolgálni arra nézve, hogy mekkora bevételre tesz szert kormánya a kereskedelmi vámokból és adókból, sőt a összes évi bevételről és kiadásról sincsenek adataik. Becslések szerint mintegy 2, 5 milliárd dollártól esik el a kormány, mert nem szabályozza a határ menti kereskedelmet.

(Üzleti Negyed)