Látszatszabadságot kínál a rugalmas nyugdíjkorhatár

Vágólapra másolva!
Még kormánykörökben is okozott meglepetést Orbán Viktor múlt heti bejelentése a korhatár eltörléséről. A Népszava információi szerint az illetékes tárcák most gőzerővel dolgoznak a részletes terv kidolgozásán, amely Varga Mihály pénzügyminiszter szerint májusra kerülhet a kormány elé. A szakértők egy része szerint annyi már most megítélhető, az átalakítás csökkentheti a szociális gondoskodást és a szolidaritást. A nyugdíjkorhatár eltörlésével az idősebb alkalmazottak könnyebben veszíthetik el munkájukat, veszélybe kerülhet létbiztonságuk. A módosítás rövid távon kényszermegoldásokat szül, és a gazdaság terheit a szociális szférára hárítja.
Vágólapra másolva!

Nem békés öregkort, hanem egy, a nyugdíjminimum eddigi minimális biztonságát is nélkülöző rendszert teremthet a kormány által tervezett társadalombiztosítási nyugdíjreform. A nyugdíjkorhatár rugalmasságának szélesítése a szakértők szerint a jelenleginél sokkal nagyobb eltéréseket hoz majd a korhatár előtti, illetve utáni kifizetésekben. Szakértők szerint a tervezett módosítások nem arról szólnak elsősorban, hogy mindenki akkor megy nyugdíjba amikor kedve tartja, hanem hogy a szociális gondoskodást elhárítsa a központi költségvetéstől.

Elemzők szerint a módosítások után a társadalombiztosítási nyugdíjalap egy nagy magánpénztárhoz lesz hasonlítható, ami nem tartalmaz semmiféle szolidáris, szociális elemet, noha az állam kezeli azt. Nem lesz nyugdíjminimum és nem lesz a hátrányos helyzetűek megsegítésére szolgáló jogcím. A szociális segélyezés pedig akár egyenesen az önkormányzatokhoz helyezhető.

Bár egyelőre a terület szakértői sem egészen értik pontosan, milyen módon valósíthatóak meg a miniszterelnök által nyugdíjreformnak nevezett módosítások. Ami biztosnak látszik, az az, hogy ezekkel a lépésekkel nem szavatolható magasabb színvonalú nyugdíjaslét, sőt: a nyugdíjminimum várható megszűnésével és a szociális gondoskodás kivonásával a leendő nyugdíjasok helyzetének romlására is számítani kell. Bár a nyugdíjpénztárak tisztán politikai és nem szakmai kérdésként kezelik immár sokadik éve a miniszterelnök nyugdíjrendszerrel kapcsolatos bejelentéseit, a járulékbefagyasztáshoz hasonlóan az elkövetkező változások is számos ponton érzékenyen érinthetik a tőkefedezeti rendszer szereplőit.

Bizonyos értelemben a rendszer már most is rugalmas nyugdíjba vonulást tesz lehetővé. A férfiak legfeljebb kettő, a nők legfeljebb öt évvel a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár elérése előtt kérhetik nyugdíjazásukat. Az ekkor igénybe vehető nyugdíj mértéke a ledolgozott évek számától függ. Ha valaki például öt évvel a korhatár előtt, 57 évesen kíván nyugdíjba vonulni, és 38 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor nyugdíja ugyanannyi lesz, mintha 62 évesen menne nyugdíjba. Azonban ha csak 33 év a szolgálati idő, már jóval kevesebb járadékra számíthat.

A miniszterelnök által bejelentett nyugdíjkorhatár-eltörlést bár lehet szó szerint értelmezni, szakértők szerint nem érdemes. Hiszen a két év munkaviszony után, fiatalon nyugdíjba vonulóknak fizetett havi százforintos nyugdíj kevesebb volna, mint annak jelenlegi kézbesítési díja, 150 forint. Nagy valószínűséggel lesz egy indokolt alsó határ, mint a jelenlegi - csupán a résznyugdíjhoz elegendő - 15 éves szolgálati idő.

Pontrendszer vagy virtuális számla

Mint arról a Népszava korábban beszámolt, a befizetett nyugdíjjárulékok átláthatóbbá tételének érdekében két megoldás került szóba. Az egyik esetben befizetéseinket egy virtuális, egyéni tőkeszámlán tartanák nyilván, míg a másik elképzelés szerint befizetéseinket pontokra váltanák, és később ezek alapján állapítanák meg nyugdíjunkat.

A virtuális egyéni tőkeszámlán nyugvó rendszer lényege, hogy befizetett járulékainkat saját egyéni számlánkon nyilvántartják, az egyenlegről bármikor tájékozódhatunk. A számlán nyilvántartott összeg növekedését ebben a rendszerben egy meghatározott kamatlábhoz kötik. Lehet ez az infláció, a gazdasági növekedés vagy az éves átlagkereset-növekedés mértéke.

A nagyobb valószínűséggel hazánkban is megvalósításra kerülő pontrendszer lényege, hogy a befizetett járulékokat nyugdíjpontokra váltják. Egy járulékpont megegyezhet a mindenkori átlagkeresetből számolt járulék mértékével. Aki ezzel megegyező járulékot fizet be, az egy nyugdíjpontot kap évente, aki ennél kevesebbet, az arányosan kevesebbet, aki ennél többet, az arányosan többet. A rendszer neuralgikus pontja annak megállapítása, hogy a nyugdíjba vonulásig felgyülemlett pontokat milyen váltószám alapján váltják járadékra. A pont forintértéke minden évben az átlagkereset növekedésével emelkedhet, ami meghatározza a nyugdíjemelés mértékét is.

Mindkét rendszer kiküszöbölné a nyugdíjszámításban ma létező igazságtalan elemeket, illetve önmagukban is rugalmasabbá tennék a nyugdíjkorhatárt. Így elvben elképzelhető lenne, hogy valaki 62 éves kora helyett korábban nyugdíjaztassa magát - és ez biztosításmatematikailag kalkulált csökkenést jelentene nyugdíjában. Továbbá mind a virtuális folyószámla, mind a pontrendszer megszüntetné a nyugdíjminimum fogalmát, hiszen mindenki valós befizetései alapján kapna életjáradékot.

Eltörölnék a kötelező magánpénztári belépést

A miniszterelnök által bejelentett másik nyugdíjterv a pályakezdők kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságának eltörlése. Jelenleg minden, újonnan munkába álló fiatal nyugdíjpénztári taggá válik. A magánkasszák iránti bizalom jeleként értékelhető, hogy a szabad belépés időszakában majd kétmilliósra duzzadt a tagság, a kezelt vagyon pedig mára eléri a 300 milliárd forintot. A kötelező beléptetés megszüntetésével szakértők nem várnak jelentősebb elmaradást a taglétszám-növekedésben. Mint a Népszavának elmondták, megfelelő reklámhadjárattal ennek negatív hatása kiküszöbölhető.

Orbán Viktor szerdai rádióbeszédében is szólt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szociális elemeinek leválasztásáról, amin elsősorban a rokkantnyugdíj és özvegyi nyugdíj elemeit értette. A miniszterelnök szerint ezen kockázatokat külön alapban kellene kezelni a jövőben. A szociális jellegű juttatások finanszírozását pedig a központi költségvetés akár a nyugdíjbiztosítóval, illetve a magánnyugdíjpénztárakkal közösen vállalhatná. Korábban gyakran emlegetett érv volt a magánnyugdíjpénztárakkal szemben, hogy azok nem kezelik a társadalombiztosítási szintnek megfelelően az özvegyi kockázatot, a rokkantkockázat pedig teljesen hiányzik belőle. A vegyes nyugdíjrendszer tagjai után ezeket a pénzeket többnyire továbbra is az állami nyugdíjalap fizette, fizeti. Ezt a tüskét most sikeresen eltávolíthatják az állami nyugdíjalap testéből, merőben más konstrukciót kidolgozva.

Nehéz helyzetbe kerülhet az 50-60 év közötti korosztály

Rózsa József szociológus első hallásra rokonszenvesnek tartja Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését a kötelező nyugdíjkorhatár esetleges eltörléséről. De szerinte Magyarországnak arra még várnia kell, hogy ez az elképzelés közmegegyezéssel megvalósulhasson. Csak egy gazdag ország vállalkozhat ilyen lépésre, a nyugdíjnak ugyanis garantálnia kell a megélhetést, jelentette ki. A szakember úgy látja, ott, ahol ma sok évtizedes munkával is csak nyomorszintet biztosít a nyugdíj, és ahol a 40 év feletti munkanélküliek nem kellenek a munkaadóknak, a korhatáreltörlés csak látszólag növeli a létbiztonságot.

- Messzemenően egyetértek azzal, hogy mindenki tudja pontosan, élete során, évente mennyi nyugdíjjárulékot fizetett be és ezért mennyi nyugdíj jár neki. Nagyon örülnék, ha nekem is készítenének ilyen kimutatást. Sajnos ezt visszamenőleg országos méretekben nem lehet megcsinálni - reflektált a miniszterelnök erre vonatkozó kijelentésére Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főtanácsosa. Magáról a korhatáreltörlésről azt mondta, a feltételrendszert nem ismeri, az még nem kapott nyilvánosságot. Emiatt találgatni sem tudja, hogy egy ilyen intézkedés hogyan hat majd a munkaerőpiacra. Az látszik bizonyosnak, hogy mivel ez a kormány fiatalpárti, a nyugdíjkorhatár eltörlésével a veszélyeztetett 50-60 közötti korosztályokat hozza még nehezebb helyzetbe.

Választási fogásnak nevezte Thoma László szociológus a miniszterelnök bejelentését, amivel, úgy véli, nem lehet megnyerni a nyugdíjasokat. Szerinte a politikusok tudják, hogy a nyugdíjazás jó eszköz a munkanélküliség ellen. Valamiféle vigaszágon távolítják el a nemkívánatos korosztályok tagjait. - A korhatár eddiginél jelentősebb flexibilitása látszatszabadság. Véleményem szerint ugyanis a kötelező nyugdíjkorhatár eltörlése rövid távon kényszermegoldásokat szül, és a gazdaság terheit a szociális szférára hárítja.

A jelenlegi nyugdíjrendszer finanszírozása - demográfiai okok miatt - 2010 végéig összeomlana, ezért mindenképpen hozzá kell nyúlni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a gazdasági kabinet szerdai ülését követően. A nyugdíjrendszer átalakításának szakmai előkészítése december óta folyik a minisztériumban. A pénzügyminiszter szerint május-júniusra lehet olyan állapotban a tervezet, hogy a kormány elé kerülhet. Varga Mihály hangsúlyozta: a tárcaközi bizottság működése és a gödi kormányülés is alátámasztotta, hogy az egyéni járulékfizetést erősíteni kell az állami felosztó-kirovó rendszerben. Egyelőre még vitás kérdés, hogy a korhatárt teljes egészében eltöröljék, van ugyanis olyan javaslat, amely meghatározna egy minimuméletkort.

A miniszter szerint az új rendszer 2003-ban indulhatna, és reményei szerint olyan tervezetet sikerül kidolgozni, amit egy másik kormány is hasznosítani tud.

Varga Mihály beszámolójából kiderült, hogy a nyugdíjak megállapításánál a befizetett összeg nagyságát és az eltöltött munkaidőt is számításba veszik. A pénzügyminiszter ugyanis fontos célként említette, hogy az emberek munkavállaló képességét minél tovább fenntartsák, amit népegészségügyi programokkal és egyebekkel támogatnának.

Ugyanakkor Varga Mihály szerint a szociális elemektől meg kell tisztítani a nyugdíjrendszert, és azokat az adórendszeren keresztül egy tisztább, átláthatóbb finanszírozási formában kell megvalósítani.

A nyugdíjkorhatár felemelésének érdekében már a kilencvenes évek elején történtek próbálkozások. Akkoriban a nők 55, a férfiak 60 éves nyugállományba vonulási határkorát kívánták egységesen 62 évre emelni. A szabályozás a gyakorlatban azért nem érvényesült még évekig, mert az erről szóló jogszabály egy záradéka a rendszer rugalmasságának megteremtéséhez kötötte azt. Végül 1997-ben kezdődött meg az átállás az általánosan 62 éves nyugdíjkorhatárra. A jelenleg is tartó átmeneti időszakban nyugdíjba vonuló korosztályok tagjaira, születési évtől függően, különböző nyugdíjazhatósági életkorokat állapítanak meg. Bár tavaly a férfiak már elérték a 62 éves nyugdíjkorhatárt, a nőknél ugyanebben az időben 58 év volt ez az érték. A 62 éves korhatár elsőként az 1947-ben született nőkre vonatkozik majd.

Fadgyas Gábor és Szabó Iréne

(Népszava)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Az Üzleti Negyed Nyugdíj-rovata

Korábban:

OECD-országok a magánnyugdíjpénztárak mellett
(2001. április 19.)