Kiváltságos helyzetben a Magyar Fejlesztési Bank

Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés kedden elfogadta a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt, melynek értelmében az állami tulajdonú pénzintézet rendkívüli kedvezményeket élvezhet. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy a bank minél jobban el tudja látni közérdekű feladatait, míg az ellenzék úgy véli, hogy az elfogadott törvénnyel a kabinet házibankja jött létre.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés keddi ülésén 177 igen szavazattal 119 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényjavaslatot. Az új jogszabály szerint a pénzintézet rendkívüli kedvezményeket élvezhet cserébe azért, hogy speciális állami feladatokat lát el. A törvényjavaslat benyújtását a kormány részben azzal indokolta, hogy az MFB alapvető feladatait - a magyar gazdaság modernizációjának és az ország uniós csatlakozásának elősegítését, infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások támogatását - az új rendelkezések nyomán hatékonyabban képes ellátni.

A törvény kimondja: a kabinet készfizető kezességet vállal a bank által felvett hitelek, az általa kibocsátott kötvények és garanciavállalások után. További jelentős könnyítést jelent a pénzintézet számára, hogy szinte korlátlanul - vagyis saját, és a kiszemelt vállalkozás tőkéjétől függetlenül - végezhet befektetési tevékenységet. Míg a pénzintézetek általában egy ügyfelükkel szemben legfeljebb tőkéjük 25 százalékáig vállalhatnak kockázatot, addig az elfogadott törvény ezt a határt az MFB esetében 45 százalékosra emeli. Amennyiben viszont a bank olyan társaságoknak nyújt hitelt, melynek többségi tulajdonosa az állam, a határ 200 százalékos, sőt átmeneti időre 300 százalékos is lehet. A törvény szerint a bank tőkéjét június 30-áig 12 milliárd forinttal megemeli a kormány.

A kabinet a törvénytől azt várja, hogy az MFB kellő súllyal jelenjen meg a nemzetközi pénzpiacokon, növekedjen a bank iránti bizalom, és a közérdekű feladatok ellátása érdekében a pénzintézet a lehető legkedvezőbb feltételek mellett jusson hitelekhez - mondta Tállai András, a pénzügyi tárca politikai államtitkára a parlamentben, március elején, a törvénytervezetet ismertető expozéjában.

A kormány a törvényjavaslatot azzal is indokolta, hogy az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében szükséges az MFB működésének törvényi szabályozása. A kabinet és az unió vezető testülete novemberben megállapodott arról, hogy a bank mentességet élvezhet az uniós banki szabályozások jó része alól. Az egyezségnek a bizottság azt szabta feltételül, hogy az MFB külföldön ne végezzen tevékenységet, ne, vagy csak korlátozottan versenyezzen más bankokkal, korlátozott legyen tevékenységi köre, és külön törvény szabályozza a működését.

Ellenzéki képviselők úgy vélik, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a kormány házibankját hozták létre, és az új jogszabály ellentétes az unióval kötött megállapodással is. A Magyar Hírlapnak korábban nyilatkozó ellenzéki szakértők szerint az MFB végez majd határon átnyúló tevékenységet is, hiszen hitelt vehet fel külföldi pénzpiacokról, és néhány nagyberuházás finanszírozásáért versenyezhet szektortársaival, sőt az állami kezességvállalás miatt olcsóbb hiteleket is nyújthat. Keller László szocialista képviselő szerint az MFB a kormány házibankjává válhat, mert korlátlanul hitelezhet a költségvetés kezességvállalása mellett. Bauer Tamás szabad demokrata honatya a törvényjavaslat általános vitájában emlékeztetett: a bank a közelmúltban többségi tulajdont szerzett a Defend Kft-ben, ami szerinte a korrupció melegágya, hiszen az állami tulajdonú bank "egy politikai feladatokat is ellátó" magáncéggel fonódott össze.

A törvény szerint az MFB gazdálkodását a pénzintézet felügyelőbizottsága, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizi. A bank által felvehető hitelek nagyságát és a költségvetés által nyújtott készfizető kezesség felső határát az Országgyűlés határozza meg.

A törvényt a három kormánypárt illetve a MIÉP szavazta meg, az SZDSZ és az MSZP, illetve a függetlenek többsége nemmel szavazott. Négy kormánypárti képviselő elutasította azonban a javaslatot: köztük volt két nagyágyú, Németh Zsolt külügyi államtitkár (Fidesz) és Pokol Béla, az alkotmányügyi bizottság kisgazda elnöke. Az MSZP soraiból átszavazott viszont négy képviselő, köztük Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszter és Kökény Mihály volt népjóléti miniszter.

(Üzleti Negyed)