A szaktárca szerint nem okozott nehézségeket a minimálbér-emelés

A minimálbér 40 ezer forintra emelése nem igazolta az előzetes aggodalmakat, áll a Gazdasági Minisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség beszámolóiban, amelyeket az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága kedden egyhangúlag elfogadott. A beszámolókból kiderül, hogy a munkavállalók 4 százalékánál nem teljesítették a munkaadók a minimálbér-emelést. A leggyakoribb szabálytalanság ebben a tekintetben a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és a részmunkaidővel való visszaélés volt. A legtöbb szabálytalanságot a kereskedelem és a vendéglátóipar területén tapasztalták.

Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága kedden egyhangúlag elfogadta a minimálbér-emelés tapasztalatairól készített beszámolót azzal a megjegyzéssel, hogy a jövőben is nyomon követi a béremelés hatásait.

A Gazdasági Minisztérium képviselője arról tájékoztatta a testületet, hogy a minimálbér 40 ezer forintra emelése nem okozott olyan nehézségeket, amilyeneket bírálói feltételeztek.

A munkaerőpiaci szervezet 174 kirendeltségén január 1-je óta adatlapot töltenek ki az elbocsátottakról. A több mint 44 ezer kérdőív alapján megállapítható, hogy ebben az időszakban a válaszadók csupán 0,9 százaléka, 380 munkanélküli hozta összefüggésbe elbocsátását a minimálbér 40 ezer forintra emelésével. Közülük 261 személynek felmondtak, 119 esetben nem hosszabbították meg a határozott idejű munkaszerződést.

A KSH adatai szerint sem volt kedvezőtlen hatással a foglalkoztatásra a minimálbér-emelés. A januártól márciusig tartó időszakban az egy évvel korábbihoz képest 0,7 százalékponttal kevesebb munkanélkülit jelölt meg a hivatal, a munkanélküliek száma 28 ezerrel csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig 54 ezerrel nőtt.

A Gazdasági Minisztérium képviselője ugyanakkor elmondta, hogy a nagy létszámot igénylő, alacsony bérszínvonalú ágazatokban kétségtelenül nehézségeket jelentett a minimálbér nagy arányú emelése.

A társadalombiztosítási járulék csökkenése e területeken nem ellensúlyozta teljes mértékben a béremelések többletköltségeit. Ezért a tárca jogosnak tartja, hogy ezek a gazdálkodók pályázat alapján 2001-ben támogatást kaphassanak. A Munkaerőpiaci Alapból 1 milliárd forint áll rendelkezésre e támogatásokhoz.

Előnyben részesülnek azok a vállalkozások, amelyek 10 százalékos vagy ezt meghaladó munkanélküliségű megyében tevékenykednek. Ugyancsak előnyt jelent az elbírálásnál, ha a cég a nagy létszámigényű és alacsony kereseti színvonalú ágazatba tartozik.

A bizottság ugyancsak egyhangúlag fogadta el azt a beszámolót, amelyet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség készített a munkaadók minimálbér-emelési kötelezettségének teljesítéséről.

A jelentés szerint a célvizsgálatba bevont 244 ezer munkavállaló 4 százalékánál nem teljesítették a munkáltatók a minimálbér 40 ezer forintra emelését. A célvizsgálat különféle létszámú és tulajdonformájú vállalkozásokra vonatkozott.

A minimálbér ki nem fizetésénél a leggyakoribb szabálytalanság az írásba foglalt munkaszerződés nélküli foglalkoztatás volt, ezt követték a színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződések, a részmunkaidővel történő visszaélés, illetve egyéb formák.

A közép- és kisvállalkozók körében tapasztaltak viszonylag több szabálytalanságok, különösen a kereskedelem és a vendéglátóipar területén. Néhány esetben a felügyelők normaemelést tapasztaltak, a leggyakrabban a konfekcióiparban.

(MTI)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium

Központi Statisztikai Hivatal