A magántőkének nem éri meg gyógyfürdőbe fektetni

Az idegenforgalmi fejlesztésekre szánt pénzből idén csaknem 10 milliárd forint jut a gyógyturizmus támogatására. A Széchenyi-terv keretéből eddig 3,2 milliárdot osztottak ki, főleg fürdőkorszerűsítésre. Mivel ez a terület nem dicsekedhet gyors megtérüléssel, a magántőke egyelőre távol marad a beruházásoktól.

Az idegenforgalomra szánt 25,2 milliárd forintból ebben az évben csaknem 10 milliárd jut majd a gyógyturizmus felvirágoztatására. A Széchenyi-terv keretén belül eddig 3,2 milliárd forintot osztottak szét a pályázók között. Ezek amellett, hogy a gyógyturizmus fellendítését szolgálják, remélhetőleg élénkítő hatással lesznek egyéb, környékbeli idegenforgalmi vállalkozásokra is. A nyertesek mindegyike fürdőfejlesztésre kért és kapott pénzt, így például Sárvár és Zalaegerszeg is. Gyógyszálló-korszerűsítésre egyedül Hévíz pályázott.

Mindennek csupán az alapja a természeti kincs - tartja dr. Rubovszky András, a Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt. ügyvezetője. A gyógyvíz, a barlanggyógyászat művelésére alkalmas helyek vagy a szén-dioxid, mellyel például Mátraderecskén évek óta kísérleteznek, hogy érrendszeri betegségek orvoslására alkalmassá tegyék. Emellett szükség van megfelelő fürdők, illetve a turistákat elszállásoló hotelek kiépítésére. Ehhez társulnak egyéb szolgáltatások, vendéglátó-ipari, sportolási és szórakozási lehetőségek, illetve az úthálózat korszerűsítése. Nem utolsó szempont, hogy a település összességében is megfeleljen a gyógyhelyimidzsnek, így ne az iparból nyerje fő bevételét, ügyeljen a környezetvédelemre stb. Szükség lenne továbbá az első világháború előtt jól működő fürdőigazgatóságok visszaállítására, valamint a civil szervezetek kreatívabb és sokrétűbb fellépésére is.

A szakember szerint mindehhez elsősorban önkormányzati segítségre van szükség. Mivel a gyógyturizmus az esetek többségében nem dúsan jövedelmező iparág, a magántőkére itt a szállodaépítésekben és a turisztikai szolgáltatások megteremtésében lehet számítani. Egy komoly fürdőrekonstrukció minimum 1 milliárd forintba kerül, s ezt egy-egy városvezetés is csak ritkán tudja előteremteni.

Ami a nívót illeti, a gyógyszállók tekintetében jól állunk, főleg a Danubius és a Hunguest Hotels fejlesztéseinek köszönhetően. Egyre több a 30-50 szobás magánhotel, illetve a 15-20 szobás panzió is (főleg Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló térségében), de itt alig egy-kétszáz millió forintos beruházásokról van szó.

Dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) elnöke úgy gondolja, hogy a gyógyvizek terén hazánk elsősorban mennyiségi előnyre tett szert. A világ sok országában van ugyan gyógyvíz (ez nem összekeverendő a termálvízzel, ami csak az átlagosnál magasabb hőmérsékletű vizet jelent), de olyan nagy mennyiségben, mint hazánkban, sehol nincs. A Magyar Fürdővárosok Szövetsége jelenleg 1289 termálvízkutat tart nyilván, ennek azonban alig egyötödét hasznosítják a gyógyfürdők. A fejlesztés fő iránya ezért nem új kutak létrehozása, hanem a meglévő, ám jelenleg kihasználatlan kutak hasznosítása. További terv, hogy a már üzemelő fürdők szolgáltatási és infrastrukturális színvonalát emeljék a vízforgató berendezésektől a közelbe kiépített repülőgép-leszállópályáig.

A magyar gyógyszállók kihasználtsága éves átlagban 70-75 százalékos, ami jóval felülmúlja a hotelek átlagát - hangsúlyozta Rubovszky András.

A négycsillagos hotelekben tavaly alig 10 százalékos volt a belföldi forgalom, bár ez a korábbi évekhez képest elég magas szám. A külföldről érkező turisták a vendégéjszakák csaknem egyharmadát a gyógyfürdők környékén töltik. Ők elsősorban a német nyelvterületről, Skandináviából, illetve Izraelből jönnek. Szemben a hitetlen Angliával vagy Amerikával ezekben az államokban hisznek a gyógyvizek erejében, s bár több helyen otthon is kiváló adottságok és fürdők vannak, a magyar gyógyvíz, illetve iszap minőségével egyikük sem ér fel.

Gyógyászati központ épül Miskolcon

Magánvállalkozásban összesen 1,5 milliárd forintos beruházással gyógyászati és szabadidőközpont épül Miskolc belvárosában az 1894-ben épített Erzsébet-fürdő felújításával. A műemlék jellegű fürdőt és uszodát négy évvel ezelőtt vásárolta meg a várostól a miskolci bejegyzésű Black Gold '95 Részvénytársaság. Mohácsi Gábor, a cég tulajdonos-vezérigazgatója elmondta: a várossal aláírt szerződésnek megfelelően az első ütemben 67 millió forintos költséggel felújítják a fürdő Erzsébet-tér felőli, kétkupolás szárnyát. A régi kupola tetőszerkezetét már lebontották, helyette új, acélszerkezetű üvegkupolát építenek, ami megjelenésében azonos a korábbi műemléki városképpel. Az üvegkupola alatt exkluzív kávézót alakítanak ki.

A munkálatokat várhatóan ez év őszére fejezik be. Ezt követően már a gyógyvíz kínálta szolgáltatásokkal - hagyományos és alternatív gyógykezelésekkel - várják a vendégeket. A beruházás 2002-ben kezdődő második ütemében felújítják a sportuszodát, majd azt követően kialakítanak egy 100 szobás szállodát is. A beruházás a tervek szerint három év alatt valósul meg.

Katona Andrea

(Népszava)