Háromszázezer nyugdíjasnak kedvez az adóváltás

Több mint háromszázezer nyugdíjast érint az a kormánykoncepció, amely szerint jövő évtől nem kellene összevonniuk nyugdíjukkal egyéb jövedelmeiket. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez átlagosan havi 10 ezer forint megtakarítást jelent személyenként.

A kormány tervei szerint az új nyugdíjrendszer részeként jövő januártól az egyéb jövedelmeket nem kellene összevonni a nyugdíjjal, hanem azok önállóan adóznának. A minisztérium számításai szerint ez havonta átlagosan 10 ezer forint megtakarítást jelenthet a munkában álló nyugdíjasoknak. A Pénzminisztérium tájékoztatása szerint a változtatás mintegy 300 ezer embert érint. A megtakarítás becsült összegét az átlagadózást figyelembe véve állapították meg, a háttérszámításokról azonban a tárcánál nem adtak információt.

Az APEH 1999. évi adatai szerint a mintegy 3 millió nyugdíjasból 456 ezer tett adóbevallást, közülük 321 ezer bizonyult adókötelesnek. A bevallás szerinti adóalap 343,8 milliárd forint volt, az összevont adóalap adója pedig 48,8 milliárd forint. Ha az adó összegét elosztjuk az adózók számával, megkapjuk azt a 152 ezer forintot, amely a dolgozó nyugdíjas évi megtakarítását jelentheti, ami havi bontásban több mint 12 ezer forint. Ezen alapul a Pénzügyminisztérium számítása is.

Más forrás a 40 ezer forint havi nyugdíjat és a minimálbérnek megfelelő 40 ezer forintos havi keresetet veszi alapul. A ma érvényben lévő törvény szerint az összevonás után éves szinten 144 ezer forint adót kell fizetnie a dolgozó nyugdíjasnak. Ha csak a 40 ezer forintos kereset után kell majd adóznia, az éves adó összege mindössze 96 ezer forintot tenne ki, ami 48 ezer forint évi megtakarítást jelentene számára.

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökhelyettese, Pirityi Ottó becslései szerint Magyarországon 1 700 000 olyan nyugdíjas van, aki ledolgozta a törvény által előírt éveket, és öregsége miatt vonult nyugállományba. (A korábban említett 3 milliós szám az öregségi nyugdíjasokon kívül magában foglalja a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is.) Közülük pillanatnyilag megközelítőleg 150-200 ezren dolgoznak hivatalosan. A többi munkát vállaló az egyéb, nyugdíjjellegű ellátást - rokkantnyugdíjat, résznyugdíjat stb. - kapó közül kerül ki.

Ha érvénybe lép az új koncepció, mely szerint csak a nyugdíjon felüli kereset után kell adót fizetni, ez összesen mintegy 300-350 ezer embert érint majd, vagyis becsléseik e tekintetben egybeesnek a Pénzügyminisztérium várakozásaival. Ennyien lesznek azok, akik még tudnak munkát vállalni és az meg is éri nekik. Valószínűleg nő majd azok száma is, akik bejelentkeznek a munkaügyi központoknál, hiszen a kevesebb befizetés miatt már nem vállalják a feketézést, amire korábban gyakran adódott példa. Pirityi szerint az érintetteknek havonta 5-6000 forint tiszta nyereséget jelentene, ha életbe lép ez a tervezet.

Egy három évvel ezelőtt készült felmérés adatai szerint a nyugdíjasok 5 százaléka tud elhelyezkedni csökkentett munkaidőben, további 3-4 százalékuk pedig időszakosan vállal munkát. További 20-30 százalékuk egészsége ugyan megengedné, hogy dolgozzon, de ők nem tudnak elhelyezkedni, mert senki nem alkalmazza őket.

(Népszava)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Korábban:

Nem lesz olcsóbb az új nyugdíjrendszer
(2001. június 26.)