Májusban a konjunktúra-index 60 százalékos volt, és az index értéke a múlt év novembere óta 58-60 százalék közötti szűk sávban ingadozik. A mostani elmérés szerint a cégvezetők az év végéig a tavalyinál valamivel mérsékeltebb növekedést feltételeznek mind az ország, mind saját cégük esetében.
A magyar gazdaság jövő félévi kilátásait tíz hónap óta a legnagyobb arányban, a megkérdezettek 55 százaléka ítéli javulónak. A helyzet rosszabbodását a válaszadók 15 százaléka feltételezi. A pesszimisták arányának növekedése a kutatók szerint a forint erősödése által kiváltott export- illetve import-gazdaságosság változásával magyarázható.
Saját vállalkozásuk fejlődésére vonatkozóan a május havi 56 százalékkal szemben júniusban - feltételezhetően versenyképességük romlását érzékelve - a cégek 43 százaléka vár csak javulást. Nyolc százalékponttal 23 százalékra nőtt a pesszimista válaszok aránya, míg a változatlan helyzetet prognosztizálóké 5 százalékponttal 34 százalékra emelkedett.
A tevékenysége bővítését tervező cégek aránya nem változott a májusihoz képest, a válaszadók 62 százaléka jelzett ilyen szándékot. A cégek több mint háromnegyed része szerényebb, 5 százalék alatti növekedéssel számol. A kutatók szerint ez a változás alapvetően az eddig átlagon felüli növekedést jelző vállalatok körének jelentős, 19 százalékról 6 százalékra való mérséklődéséből ered. A nagyvállalatok több mint egyharmada továbbra sem lát esélyt arra, hogy termelését bővítse.
Júniusban a belföldi kereslet növekedésébe vetett bizalom a korábbi 36 százalékról 45 százalékra növekedett, és 12 százalékról 7 százalékra esett a csökkenését vélelmezők köre. A kutatók szerint is feltételezhető, hogy az év első felében regisztrált reálkereset-növekedés hatására a belső fogyasztásnövekedés a későbbiekben is folytatódik. A belföldi értékesítési lehetőségek javulását a válaszadók mintegy kétötöde jelezte előre.
A külföldi kereslet élénkülésére júniusban valamivel kevesebben számítanak: a májusi 44 százalékról 40 százalékra szűkült a növekedést, és 20 százalékról 16 százalékra a csökkenést feltételezők köre, a legtöbben pedig stagnálásra számítanak. A külpiaci értékesítés megítélésében a változatlan helyzetet jelző válaszok aránya jelentősen, 46 százalékról 35 százalékra szűkült júniusban.
A fogyasztói árak éves növekedése a válaszadók 81 százaléka szerint 10 százalék alatti sávban marad, ezt meghaladó inflációval a cégek 17 százaléka számol. Márciusban és áprilisban még csak 11-11, májusban már 14 százalékuk vélekedett így, ami folyamatosan növekvő inflációs várakozásokat jelez - vélik a kutatók. A cégek 60 százaléka tervezi 5-10 százalék között emelni értékesítési árait az idén, ami a májusi felméréshez képest 16 százalékponttal magasabb. Ennél alacsonyabb áremelést a májusi 42 százalékkal szemben már csak a vállalatok 26 százaléka fontolgat.
(MTI)