Megszűnnek a névtelen bankbetétek jövőre

Vágólapra másolva!
A jövő év elejétől várhatóan nem lehet új névtelen bankbetéteket nyitni és a régiekhez is csak azonosítás után lehet hozzáférni. A kormány elkészítette azok megszüntetésére irányuló törvénymódosító javaslatát, amelyet ősszel terjeszt az Országgyűlés elé. A tervezet részleteit már a Magyar Bankszövetség és a pénzintézetek vizsgálják.
Vágólapra másolva!

A kormány elképzelései értelmében 2002. január 1-jétől megkezdődik a névtelen betétek felszámolása. Eszerint a jövő év elejétől kezdve új névtelen betétet nem lehet Magyarországon elhelyezni, a régiek tulajdonosát pedig az első betét vagy kivét után módosítani kell. Így fokozatosan felszámolódik a névtelen betétek állománya, amely az összes betétnek körülbelül a 3 százalékát teszi ki. Egyelőre nem tervezik, hogy a látra szóló betétek kiválthatóságának bármiféle időbeni korlátot szabjanak. Azaz: feltehetőleg akár tíz év múlva is felvehetik a pénzt az egyes, elfekvő betétek után.

Nem dőlt el egyelőre, hogy a Pénzügyminisztérium önálló törvényt nyújt be az Országgyűlésnek vagy a pénzintézeti törvény módosításával szeretné célját elérni. Az önálló törvény megalkotása jobban felhívná a nemzetközi szervezetek és az érintett betéttulajdonosok figyelmét a változásra.

A pénzintézeti törvény módosítása viszont jóval kevesebb időt igényelne az egyébként is túlterhelt és csak háromhetente ülésező Országgyűlés számára.

A névtelen betétek megszüntetésének az ad aktualitást, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mellett működő pénzmosásellenes munkacsoport, a Financial Action Task Force (FATF) nemrég éppen a névtelen betétek miatt tette fel Magyarországot a pénzmosás ellen kellően nem együttműködő országok listájára. A hét legfejlettebb ország pénzügyminiszterei pedig alig egy héttel ezelőtt szólították fel a listán szereplő országokat a hiányosságok gyors korrigálására.

Magyarország annak ellenére került - kizárólag a névtelen betétek miatt - Egyiptom, Guatemala, Indonézia, Burma, Nigéria, Oroszország, Izrael, Libanon, a Fülöp-szigetek, a Cuck-szigetek, Dominika és Nauru mellé, hogy Közép-Európában Magyarországon született először pénzmosás ellenes törvény 1994-ben. Ennek értelmében a kereskedelmi bankok a 2 millió forintnál nagyobb készpénzmozgás esetén azonosítják ügyfelüket és ugyanígy járnak el pénzmosás gyanúja esetén.

Patrick Moulette, a FATF végrehajtó titkára Magyarország feketelistára kerülését azzal indokolta, hogy a magyar kormány semmiféle kötelezettséget nem vállalt a névtelen betétek rendszerének felszámolására. Pedig a pénzintézeti törvény már jelenleg is tartalmazza, hogy Magyarország az Európai Unióhoz tartozó csatlakozástól kezdve megtiltja a bemutatóra szóló betétek nyitását.

A névtelen betétek népszerűsége annak köszönhető, hogy azok kivonhatóak az örökségi eljárás alól - mondta akkor lapunknak Osváth Piroska, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A névtelen betétek jellemzően az egykori Osztrák-Magyar Monarchia négy utódállamában - Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon - fordultak elő.

A nevezetes svájci névtelen betétek gazdáit a betét megnyitásakor azonosítani kell és a betétet csak később lehet személyazonosság igazolása nélkül használni. A Monarchia utódállamaiban azonban névtelen betét elhelyezésére is lehetőség volt, Ausztriában pedig név nélküli számláról még utalni is lehetett. Épp az FATF tudta elérni, hogy Ausztria ne alkalmazza tovább ezt a módszert. Azóta Csehországban és Szlovákiában sem fogadnak el névtelen betéteket.

A kormányszervek bíznak abban, hogy a törvénytervezet benyújtását követően az OECD pénzmosás elleni munkacsoportja és a szervezet tagállamai felülvizsgálják korábbi álláspontjukat, miszerint Magyarország nem működik kellően együtt a pénzmosás elleni harcban.

Giczi József

(Népszava)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium