Vizsgálják az euró hazai gyártásának feltételeit

Vágólapra másolva!
Már vizsgálják, hogy itthon érdemesebb-e gyártani az eurót, amely legkorábban 2006-tól felváltja a forintot, vagy az az olcsóbb, ha külföldről szerezzük be a közös európai pénzt. Magyarországon egyébként jelenleg 200 millió darab bankjegy és másfélmilliárd érme van forgalomban, amelynek értéke eléri az 1 billiót.
Vágólapra másolva!

Egyelőre még nincs döntés arról, hogyha Magyarországon is bevezetik az eurót, akkor azt itthon gyártják majd, vagy külföldről "importálják" - tájékoztatott Radó Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emissziós főosztályvezetője. Elmondta, már folynak azok a vizsgálatok, amelyek célja, hogy kiderítsék, vajon melyik változat az olcsóbb. Az elemzők számításaik során vélhetően figyelembe veszik, ha külföldről szerzik be a közös pénzt, akkor ezzel "halálra ítélik" az ezeréves múltra visszatekintő hazai pénzverést. Vélhetően meg kell, hogy szüntessék majd a Magyar Pénzverő Rt. mellett a Pénzjegynyomdát és a Diósgyőri Papírgyárat is.

Az, hogy mennyibe kerül az euróbankjegyek előállítása, nem tudni, ez leginkább attól függ - közölte a főosztályvezető -, hogy milyen biztonsági elemeket tartalmaz majd. Ennek nyilvánosságra hozatalát szeptemberre ígéri az EU illetékes szervezete. A magyar bankók gyártási költsége is a biztonsági elemek függvényében változik, jelenleg egy bankjegy előállítása 30-40 forint között mozog. A legolcsóbb a 200, a legdrágább a 20 ezer forintos elkészítése. Utóbbit nemcsak a hologram hatású fémcsíkkal látták el, védettségét növeli még a hátoldalán található optikailag változó tulajdonságú festékkel készült nyomat is. Utóbbi elvileg hamisíthatatlanná teszi ezt a bankjegyet.

Ami a fémpénzeket illeti, az előállítás költségeit az érmék súlya és összetétele határozza meg. Az biztos - nyomatékosította Radó Ákos -, hogy a kisebb címletű érméknél névértékük feletti árakkal számolhatunk. A forint bevezetése óta a legdrágább érmének eddig az 1993-ban bevezetett ezüst 200 forintos bizonyult, amit hat év után kivontak a forgalomból. Egyrészt azért, mert az emberek nem szerették a nagy súlya miatt - 12 grammot nyomott -, másrészt az ezüsttartalma okán nagyon költséges volt az előállítása. Egy 200 forintos érmében 6 gramm nemesfém volt, s jelenleg 1 gramm ezüst ára 40 forint körül alakul. A '98-as bevonás ellenére még mindig legalább 9 millió darab található ebből a fizetőeszközből a lakosságnál.

Az, hogy évente mennyi bankjegyet nyomnak, illetve vernek, nem tudni, ugyanis ezek az adatok nem nyilvánosak. Az viszont nem titok, hogy jelenleg 200 millió darab bankjegy és másfél milliárd érme van használatban. Értékét tekintve csaknem 1 billió forint van jelenleg forgalomban. A főosztályvezető elmondta, az idén februárban megjelent 20 ezer forintos bevezetését a készpénzforgalom utóbbi időben tapasztalt jelentős növekedése indokolta. A 20 ezer forintos bankjegyek kibocsátásával a címletek száma 7-re nőtt, ami nemzetközi összehasonlításban is megszokott, hiszen például az euróbankjegy sorozatát is 7 címletűre tervezték. Az MNB a közeljövőben nem tervezi nagyobb címletű bankjegy kibocsátását - tudta meg a Magyar Hírlap a főosztályvezetőtől. Az euró bevezetéséig nincs szükség magasabb címletre.

Radó Ákos elmondta: a '90-es évek végén tapasztalt bankjegyhamisítási hullám mára lecsengett. Akkoriban a régi ezreseket és ötezreseket "kopírozták" előszeretettel, azóta ezeket a bankókat lecserélték, és a helyettük kibocsátott bankjegyeket pedig a legmodernebb biztonsági elemekkel látták el. Ennek következtében, amíg tavaly 1 millió forgalomban lévő papírpénzre 35 hamisítvány jutott, idén már csak 16. Az európai átlag 50 darab.

Az emissziós főosztályvezető arra a kérdésre, igaz-e, hogy az új eurós érmék magas nikkeltartalmuk miatt kiütést okozhatnak, elmondta: mindez egyelőre feltételezés. Egyébként csak a 2 és az 5 eurós érme tartalmaz nikkelt.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)