Vendégriasztó áremelések

Vágólapra másolva!
A turisztikai ágazat vállalkozói egyre kevésbé érzik úgy, hogy kitűnő évnek néznek elébe. Jó, ha a tavalyi szintet teljesíteni tudják - állította a Magyar Hírlapnak több szakmai szervezet vezetője. Sokan attól tartanak, a forint erősödése nem csak várható nyereségeiket küldi padlóra: a rájuk kényszerített áremelésekkel a magyar idegenforgalom sírját is kénytelenek lesznek megásni.
Vágólapra másolva!

A honi turisztikai szakma érdek-képviseleti szervezetei immár levélben javasolták a gazdasági tárca illetékeseinek, hogy még az idei évtől - visszamenőleges hatállyal - szüntessék meg az ágazat vállalkozóinak plusz adóját, a turisztikai hozzájárulást. Emellett azt is szeretnék, ha az utazási irodák árrését terhelő 25 százalékos áfát 12 százalékra csökkentenék. A hivatalos válaszra ugyan még várni kell, de a szakmát felügyelő helyettes államtitkár már előre jelezte: olyan kedvezményekre nem sok az esély, melyhez a költségvetési törvényt kellene módosítani. Az idegenforgalomban dolgozó vállalkozók viszont attól tartanak, a forint erősödése miatt őket ért veszteség nem csak a várható nyereségeiket küldi padlóra, hanem az áremelkedések miatti vendégszámcsökkenés hosszú távon a magyar idegenforgalom "sírásója" lehet.

Attól nem lesz több vendég, hogy a turisztikai helyettes államtitkár rendre győzelmi jelentésekben tudatja a világgal, milyen kitűnő eredményeket ért el a hazai turizmus - mondta lapunknak Meszter László, az idegenforgalmi koordinációs testület elnöke. Meszter szerint a szakma vállalkozói egyre kevésbé érzik úgy, hogy kitűnő évnek néznek elébe. Az elnök állítja: az idegenforgalom tényleges növekedéséhez először a ma rendelkezésre álló marketingre szánt pénzeket minimum a duplájára kellene emelni. Már csak azért is, mert a turizmusban dolgozó, túladóztatott vállalkozók egyre nehezebben viselik el, hogy turisztikai hozzájárulás címen befizetnek évente 8 milliárd forintot és ebből az idén csak 4,9-et kapnak vissza. Ennyi pénz jut ugyanis az országmarketingre.

Ugyanezt a véleményt támasztja alá Wolf Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke is, aki ráadásul kicsit túlzónak tartja az ötcsillagos hotelekben május végéig a vendégéjszakák számának 25 százalékos növekedését. A szövetség által gyűjtött adatok alapján ugyanis átlagosan csak 12-15 százalékos emelkedésről lehet beszélni. A nyári hónapok előrejelzései viszont már ettől is gyengébbek, a foglalások alapján nem biztos, hogy a szállodák kiugró teljesítményeket érnek majd el. Arról nem beszélve, hogy érezhető lesz a bevételek csökkenése is a forint erősödése miatt. Egyedül a szövetség tagjainál 7 milliárd forintos bevételkiesésre számítanak a forint erősödése miatt, s ebből több mint 3 milliárd lehet a három legnagyobb szállodavállalat: a Danubius, az Accor Pannónia és a Hunguest hotelek együttes vesztesége. Olyan stratégiára van tehát szükség az ágazatban, ami gyorsan megfordítja a már érezhető kellemetlen tendenciákat - mondta Wolf Péter. Ehhez kellene segítséget nyújtania a Magyar Turizmus Rt. marketing tervének, ám a közelmúltban megismert 2002-2003. évre szóló tervezetben a várt segítség egyelőre nem látszik. A szállodaszövetség véleménye, hogy a tervezet nem elég konkrét, hiányzik belőle egy, a megvalósításhoz nélkülözhetetlen akcióterv. Azt pedig elhibázott ötletnek tartják, hogy nem az ország a fő kampánytermék, hanem egy-egy évet - mint az üdülés éve, vagy a gyógyturizmus éve - próbálnak eladni.

Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Közvetítők Szövetségének elnöke a tagok véleményét tolmácsolja: az idei év nem lesz kiemelkedő a bevételek szempontjából. Jó, ha a tavalyi szintet teljesíteni tudjuk - tette hozzá. A beutazással foglalkozó szövetségi tagok - szállodák és vendéglátóhelyek - mind a csökkenő vendégszámra és a következő hónapok alacsony foglaltságára panaszkodnak. A Balatonon tele vannak panasszal a vállalkozók, s a magyar tenger vendéglátóhelyein is nagyon kevés a látogató. Sajnos úgy érzik, mondta el az elnök, hogy nem csak a vendégfogadásra berendezkedett vállalkozókon múlik a turizmus esetleges sikere. Sokkal több pénzt kellene tehát marketingre fordítani. A beutaztatók ugyan folyamatosan számítanak a turisztikai külképviseletek munkájára, csakhogy úgy tűnik, a szervezetek az átalakítás után még nem tértek magukhoz.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Növekvő turisztikai bevételek
(2001. július 17.)