Új államháztartási törvényt sürget az ÁSZ

Úgy tűnik, az államháztartási törvény negyvenedik módosításához közeledve is van még mit csinosítgatni az állam háztartásán, sőt megérett az idő a jogszabály teljes felülvizsgálatára és újrafogalmazására. Legutóbb az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) okozott komoly fejtörést a belföldi államadósság egységes ellenőrzése.

Nem teszi lehetővé az államháztartás információs rendszere, hogy pontos képet lehessen alkotni a belföldi államadósság-állományról - állapítja meg vizsgálati jelentésében az ÁSZ. A dokumentum elismeri, hogy a nemrégiben hatályba lépett, úgynevezett pénzügyi törvénycsomagba foglalt rendelkezések előrelépést jelentenek az információs rendszer fejlesztésében, illetve az adósságállomány nyilvántartásában. A jogszabály megteremti az alapját a kincstárból kiváló Államháztartási Hivatalnak, amely ez év október 1-jétől áll fel. Az új intézmény tartja nyilván a jövőben egyebek között az állam pénzügyi kötelezettségvállalásait, illetve követeléseit. Továbbra sem különíti el egyértelműen a törvény az októberben szintén részvénytársasággá alakuló kincstár és az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Rt. feladatait. Elviekben a központi költségvetést terhelő, illetve az államháztartás teljes adósságállományának és hiányának finanszírozásáról a kincstáron keresztül gondoskodik a pénzügyminiszter.

Ugyanakkor az ÁSZ által ellenőrzött időszakban - 1997-1999 között - különböző utasítások, szabályzatok és eljárási rend szerint az említett feladatokat az ÁKK végezte. Egyelőre szabályozatlan az a kérdés is, hogy mely szervezet tartsa nyilván és esetleg konszolidálja az államháztartás más alrendszereinek (társadalombiztosítás, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok) adósságállományát. Az ÁSZ szerint mindezek miatt is megérett az idő az államháztartási törvény újrafogalmazására.

Az előzetes adatok szerint ugyan tavaly csökkent az államháztartás belföldi adósságának a bruttó hazai terméken (GDP) belüli aránya az egy évvel korábbi 39 százalékról 37,5 százalékra, de forintösszegben még így is csaknem 400 milliárd forinttal, 4833 milliárdra nőtt az állomány. Mindebből tavaly év végén 4720 milliárd forint a központi költségvetést terhelte, ami 8,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Mindeközben jelentősen, az 1999. végi 33,4 milliárdról 25,2 milliárd forintra csökkent tavaly év végére a központi költségvetés belföldiekkel szembeni követelésállománya. A befejezett felszámolások és követelések elengedése miatt a négy év alatt összesen 5,5 milliárd forinttól esett el a büdzsé. Ebből csaknem 1,4 milliárd forintról mondott le az Országgyűlés. Az ÁSZ kifogásolja, hogy a kedvezményezetteknek semmilyen kötelezettséget nem kellett cserébe vállalniuk. A kincstárban nem lelte a számvevők azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderült volna, milyen indokok alapján engedett el az állam egyes követeléseket. Ugyanígy azt sem lehet tudni, hogy az érintetteknek mennyiben kedvezett az adósságok elengedése. A jelentés felhívja a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy terjesszen javaslatot a parlament elé, mit kell teljesíteniük az államháztartáson kívüli adósoknak az állammal szembeni tartozásuk elengedése fejében.

(Népszava)

Ajánlat:

Állami Számvevőszék