"Mesés" ajánlatok e-mailen Afrika szívéből

Ismét rendkívüli haszonnal kecsegtető ajánlatok érkeznek Afrikából, általában e-mailen. A két évvel ezelőtti hullámmal szemben ezúttal azonban nem Nigériából, hanem egyéb nyugat-afrikai államokból, így Togóból, Beninből vagy Sierra Leonéból származnak. Az "üzleti ajánlatokat" azonban egytől egyig maffiaszerű bűnszövetkezetek küldik, melyek ügyesen kifundált, rendkívül jól szervezett módszerekkel próbálják meg pénzétől megfosztani a derék honpolgárt.

Angol nyelven íródott e-mailt kapott a Magyar Hírlap munkatársa Mustapha Keitától. Mustapha, az afrikai Togó állampolgára, s állítása szerint a valóban létező loméi Eco Bank vezető alkalmazottjaként 27 millió dollárt tudna kicsempészni egy alvó számláról - amennyiben segítenénk neki. Mindezt persze nem ingyen, az összeg 25 százaléka, azaz potom 6,75 millió dollár, mintegy 1,9 milliárd forint ütné a markunkat. Az első perc várakozással teli izgatottsága azonban nyomban elmúlt, mihelyst megtévesztésig hasonló ajánlatok nyomaira bukkant a Magyar Hírlap az interneten. Egy osztrák üzletember Sierra Leonéból kapott rendkívül lukratívnak tűnő "üzleti ajánlatot": neki 7,5 millió dollárt ígért egy vezető állami hivatalnok a segítség fejében. Egy, a svájci Tages-Anzeiger által idézett esetben pedig egyenesen Bahir Mobutu, Sese Seko Mobutu zairei exdiktátor fia kívánt volna 120 millió dollárt kijuttatni az országból.

Az ilyesfajta üzenetek persze távolról sem precedens nélküliek, Nyugat-Európa gazdag országait évek óta tömegével árasztják el. A svájci rendőrség adatai szerint például évente 10-20 ezer hasonló tartalmú levél érkezik az országba, ám ennél jóval magasabb lehet a postai úthoz képest felettébb egyszerűen küldhető e-mailek száma. Hasonló a helyzet Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült-Államokban, Hollandiában, s a Dél-Afrikai Köztársaságban is, sőt mintegy két évvel ezelőtt Magyarországon is végigsöpört egy ilyen hullám. Eddig azonban szinte kizárólag Nigériából származtak a kecsegtető ajánlatok. A legújabb hullám mögött viszont - mely úgy tűnik immáron hazánkat is elérte - új, eddig nem érintett országok állnak. Togo, Ghána, Sierra Leone, Benin, Kongó, Omán államok, melyekről az átlag európai még csak nem is hallott, s melyek úgy tűnik megmozgatják kalandvággyal fűszerezett fantáziáját.

A várva várt haszon, s a nagy kaland helyett azonban odaveszett pénz, adósság és rengeteg kellemetlenség várja a lépre csalt áldozatot, sőt néha még annak is örülhet, ha ép bőrrel megússza. A levelek, e-mailek szerzői ugyanis rendkívül jól, maffiaszerűen szervezett, professzionálisan működő bandák, melyek alaposan ismerik áldozataik lelkivilágát. Az ajánlatra válaszolót hivatalos dokumentumokkal, telefonhívásokkal, faxokkal hitegetik, s csalják lépre. Eszköztáruk szinte határtalan, a Der Spiegel például beszámolt egy esetről, ahol a nigériai fővárosba rendelt német üzletembert egyenesen a Nigériai Nemzeti Bank egyik tárgyalójában fogadták. A közismerten hírhedt afrikai korrupció ugyanis bármit lehetővé tesz.

Az első lépés mindenesetre mindig az, hogy a lépre csalt áldozattól - aki már teljesen biztos az üzletben - váratlanul előleget kérnek, általában az időközben felmerülő költségek fedezésére. Az átutalt pénz - néha akár több tízezer dollár - az esetek 95 százalékában azonban nyomtalanul eltűnik, az "üzletféllel" egyetemben. Rosszabbul járnak azok, akik saját bankszámlájukat bocsátják az afrikaiak rendelkezésére - a kicsempészett pénzt a "mese" szerint ide kellene utalni -, a kontón lévő összegek ugyanis pillanatok alatt felszívódnak. Néha azonban személyes találkozóra is sor kerül, ám a Loméba, Porto Novóba, vagy Lagosba "átruccant" delikvenst gyorsan megfosztják "élete nagy üzletének" illúziójától: pénzét, útlevelét elveszik, esetleg túszul ejtik, s örülhet, ha a lefizetett, korrupt rendőrség vállrángatása közepette ép bőrrel kijut az országból. S hiába a nyugati országok tiltakozása, bűnüldöző szerveik karja ezen államokba már nem ér el.

A Magyar Hírlap információi szerint ugyanakkor magyar állampolgárok eddig még nem kerültek ilyen helyzetbe, legalábbis a Külügyminisztériumhoz nem érkezett megkeresés, vagy segítségkérés ez ügyben - tudta meg a lap a minisztérium szóvivői irodájától. A Külügyminisztérium mindenesetre arra kéri azokat, akik hasonló, állítólagos üzleti ajánlatot tartalmazó levelet vagy e-mailt kapnak, hogy jelezzék az esetet a minisztériumnál, vagy a rendőrségnél.

Molnár Sándor

(Magyar Hírlap)