Kormányzati költekezés parlamenti döntés nélkül

Megközelítően 130 milliárd forintnyi többletforrást ígért oda a kormány a nyári "turnéja" során, amiért esze ágában sincs módosítani a kétéves költségvetési törvényt. A szétosztott milliárdok a legjobb esetben is csak az éves zárszámadásokban jelennek meg.

Minden jel arra mutat, hogy a kormány folytatja a tavaly már bevált módszerét, s az idén és esetlegesen jövőre várható többletbevételeket előre szétosztogatja. A Pénzügyminisztériumban (PM) még csak most számolják, mennyi lesz az idei többletbevétel, de a kormány már több tízmilliárdot odaígért. Így aztán a parlamentnek - különösen a koalíciós oldalnak - legfeljebb annyi feladata marad, hogy szavazataival áldását adja erre a gyakorlatra.

A kormány nyári országjárása során egyik helyről sem távozott milliárdos ígéretek nélkül. A vörsi ülésen 3,7 milliárdot adtak a balatoni csatornafejlesztésre, Hajdúszoboszlón 10 milliárdnyi pluszforrást irányoztak elő a fürdőprogramra, Kálócfán pedig összesen 20 milliárd forintnyi, 60 százalékos kamattámogatású hitellel kecsegtették a családi gazdaságokat. Utóbbiak az előzetes számítások szerint további 20 milliárdot profitálhatnak a tervezett adó-, társadalombiztosítási és illetékterhek csökkentése révén. Mindemellett a vasút sorsát is a szívén viseli a kormány, a MÁV-tól 63,7, a GYSEV-től pedig 1 milliárd forintnyi adósságot vállal át az állam. A magyar vasúttársaság további 15 milliárdos kormánygaranciát is kap hitelfelvételéhez.

Mindeközben Bathó Ferenc, a PM főcsoportfőnöke e heti államháztartási tájékoztatóját követően még nem tudott választ adni arra az újságírói kérdésre, hogy az idén összességében mennyi többletkiadást vár a tárca. Egy hónappal ezelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter azzal számolt, hogy megközelítően 10-20 milliárd forintnyi szabadon felhasználható többletforrással gazdagodhat az államháztartás, amivel a központi költségvetés általános tartalékát toldanák meg.

A keletkező pluszbevételek nagy részét ugyanis elviszik a többletkiadások, illetve a kieső bevételek. Megrövidül a költségvetés 21 milliárd forinttal a harmadik generációs mobilkoncesszió elhalasztása miatt. Emellett az ÁPV Rt. 36 milliárd forintra tervezett osztalékbefizetéséből is viszonylag kis összegre lehet számítani. Elviszi a többletbevételek egy részét az is, hogy a kiadási oldalon is pluszigények merülnek fel egyebek között a nyugdíj- és a béremelés, valamint az adósságszolgálat megnövekedett kamatterhei miatt. Azt már korábban elismerte a kormány, hogy a gyógyszertámogatásokra előirányzott 147 milliárd forintos keret nem lesz elegendő, s megközelítően 32 milliárd forintnyi többletforrásra lesz szükség.

A szocialisták az idén is megkísérlik a lehetetlent, rábírni a kormányt arra, hogy az elköltendő pluszmilliárdokkal módosítsa a költségvetési törvényt. Szekeres Imre közvetlenül a miniszterelnököt szólítja meg, hogy tegyen rendet az állam pénzügyeiben. A kormány kötelessége, hogy végrehajtsa az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényt, ezzel szemben a kormányfő csak az elmúlt időszakban 130 milliárd olyan új kötelezettségvállalást jelentett be, amelyeket a 2001-2002-es költségvetési törvény nem tartalmaz - érvel Szekeres.

A költségvetési bizottság elnöke úgy véli, a kormány a költekező költségvetéssel jelentősen gerjeszti az inflációt, hiszen a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 2,1 százalékkal növeli a keresletet. Szekeres szerint elhibázott az a kormányzati politika, amely az infláció elleni küzdelem középpontjába csak a forint árfolyamát állítja, mert ez önmagában nem elég az infláció letöréséhez, viszont sok vállalkozást nehéz helyzetbe hoz.

A kormánynak vagy a költségvetési hiányt, vagy az adóterheket kellene mérsékelnie a többletbevételekből. A bizottsági elnök véleménye szerint az idén 150 milliárd pluszforrással gazdagodik a költségvetés. Ez bőven elegendő lenne egyebek között arra, hogy a jelenleg 25 százalékos normál általános forgalmi adó kulcsot 20 százalékra mérsékeljék. Egy százalékpontos csökkentés ugyanis a számítások szerint 20 milliárdnyi forráskiesést eredményez.

A költségvetési pluszbevételek felhasználásáról a kormány dönt, és ehhez utólag a zárszámadási törvényben kér és kap felhatalmazást a parlamenttől - reagált Horváth Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTI-nek Szekeres nyilatkozatára. Horváth elismerte, hogy a költségvetésnek valóban van inflációgerjesztő hatása, ez azonban még azon a határon belül van, amit a kormány jól tud ellensúlyozni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt, hogy a vártnál nagyobb árnövekedésben szerepe van egyebek között a nyugdíjak reálérték-növekedésének, illetve a köztisztviselői bérek jelentős emelésének - tette hozzá.

Dutka Noémi

(Népszava)