Továbbra sincs teljes fedezet a lakáshitel-tartozók adósságára

Továbbra sincs megoldás arra, honnan biztosítja majd a kormány a többmilliárdos többletforrást az OTP-lakáshiteladósok tartozásának kezelésére. Bár Harrach Péter szociális miniszter már augusztus elején kért 3 milliárd forint kiegészítést e célra, úgy tűnik, még legalább másfél hétig biztosan nincs döntés. Érthetetlen azonban, miért lepte meg a kormányt az adósok száma: a pénzintézet vezetése - mint lapunk korábban megírta - már áprilisban 20 ezres számról beszélt.

Szeptemberig mindenképpen tisztázni kell, honnan teremti elő a kormány az OTP-hiteltartozók adósságkezelési programjához szükséges többletmilliárdokat. Jövő hónap elejétől ugyanis szigorodik a csődtörvény végrehajtásra vonatkozó része - jelentette ki lapunknak Szekeres Imre, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke. Ez azt jelenti, hogy elméletileg lehetősége van a hitelező pénzintézetnek arra, hogy adósság nem fizetése esetén hatékonyabb eszközökkel lépjen fel.

Éppen emiatt fordult a pénzügyminiszterhez Szekeres Imre és Lamperth Mónika, az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke azt kérve, mielőbb határozzon a kormány a költségek kigazdálkodásáról. Varga Mihályt ezúttal azért keresték fel írásban, mert két héttel ezelőtti közleményükre semmilyen választ nem kaptak. - Örömmel fogadtuk a szociális tárca nyilatkozatát, miszerint mindenkinek rendezik az adósságát - mondta a költségvetési bizottság elnöke Lakner Zoltánnak, a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) helyettes államtitkárának sajtónyilatkozatára reagálva. Úgy tűnik azonban, hiába a sürgető szeptemberi határidő, egy ideig még biztosan nem találnak megoldást az adósok gondjára. Információink szerint ugyanis legkorábban is csupán másfél hét múlva várható döntés. Annak ellenére, hogy Harrach Péter szociális miniszter már augusztus elején bejelentette: 3 milliárd forint többletforrást kér a Pénzügyminisztériumtól.

Pillanatnyilag folynak a tárgyalások az SZCSM-ben. Remélhetőleg lesz elegendő pénz a támogatási igények fedezésére, hiszen Harrach Péter erre törekszik - állítják a minisztérium sajtóosztályán. Hasonló választ kaptunk a Pénzügyminisztériumban is. Több milliárd forint többletforrás kellene az adósságok rendezésére. Csupán a költségek töredékére elegendő ugyanis az az 1,4 milliárdos összeg, amelyet a szaktárca és az OTP Bank Rt. fele-fele rész összeadásával különített el erre a célra. Az 1989 és 1994 között felvett lakáshiteleknél a legtöbb adóstól csak kamatokat vállalt át az állam abban az esetben, ha az adós a tőkét teljes egészében kifizeti. Ám ez is már 4,8 milliárd forintot tesz ki. Ráadásul a szociálisan hátrányos helyzetűek kedvezőbb elbírálásban részesülnek: esetükben 1,1 milliárd forintra lenne szükség az átháruló tőketartozás kifizetésére. Összesen ezekre a hitelekre 5,9 milliárd forint kellene. Arra egyelőre nincs adat, hogy az 1989 előtt fevett lakáshitelek esetén mennyi az átvállalt adósság. Hozzávetőleg mindösszesen 6-7 milliárd forintról van szó - mondta Szekeres.

Érthetetlen, miért utólag vált világossá, hogy az adósságrendezés mekkora keretet igényel. Lapunk április elején beszámolt róla, hogy az OTP Bank Rt. hozzávetőlegesen 20 ezer adóssal számol. Akkor a szaktárca ennek ellenére 6 ezer érintettel kalkulált. Végül bebizonyosodott: nagyságrendekkel nagyobb a programra jelentkezők száma a minisztérium által jósoltnál. Ennek ellenére Harrach Péter az adatok ismeretében úgy nyilatkozott: a vártnál többen jelentkeztek az adósságrendezésre.

Bár az OTP szinte biztosan nem használja ki a szeptembertől életbe lépő lehetőséget, s nem teszi utcára az adósokat, mégis rendezetlen a kérdés. - Világosan el kellene különíteni a civil jogi szerződéses kapcsolatot és a szociálpolitikai kedvezményeket -szögezte le Kolláth György alkotmányjogász. Hozzátette: itt két érdek ütközik egymással: a hitelezőé, akinek jár a pénz, illetve az adósé, aki nem tudja kifizetni azt. A kívánatos az lenne, hogy a jog biztosítsa előbbinek a pénzt, az utóbbinak pedig a törvényes eljárást - mondta Kolláth.

A kérdést rendezni kell azért is, mert anélkül egyik fél sem lesz elégedett. Aki kimarad a támogatásból, igazságtalannak érzi majd. Ráadásul az adósságkezelés, mint bármilyen más szociális juttatás, az utolsó szalmaszál a tartozók számára. Éppen emiatt sokkal kívánatosabb lenne egyértelműen leszögezni: mikor és kinek jár a szociálpolitikai juttatás.

Egy előretekintő kormány rögzíti a szociálpolitika célját. Egyértelmű, hogy az OTP-től nem várható el a probléma rendezése, hiszen a bank nem szociális intézmény. Ezt a feladatot a kormánynak kell magára vállalnia - szögezte le az alkotmányjogász.

Holubár Zita

(Népszava)

Ajánlat:

Szociális és Családügyi Minisztérium

Korábban:

A vártnál többen rendeznék lakáshitel-tartozásaikat
(2001. augusztus 9.)