Megmerevedtek az álláspontok a munkaügyi tanácsban<BR/>

Egy helyben topognak a minimálbér emeléséről folyó tárgyalások a munkaügyi tanácsban, amiért a kormány a munkaadókat, a szociális partnerek pedig a kormányt vádolják. Egyre valószínűbb, hogy a kormány által javasolt 50 ezer forintra emelkedik januártól a legkisebb fizetés, bár a munkaadók nettó 40 ezer forintos ajánlatával a munkavállalók jobban járnának.

A kormány egyetlen forint adóbevételről sem mondhat le a minimálbéralku érdekében - tették egyértelművé kormányzati oldal képviselői az Országos Munkaügyi Tanács második ülésén. Ennek hiányában viszont még a korábbinál is csekélyebb az esély a megállapodásra, ám még egy utolsó szalmaszálba kapaszkodhatnak a szociális partnerek: a tanács ülését szeptember 24-ére összehívják. Amennyiben ott sem sikerül megállapodniuk a feleknek, akkor másnaptól a kormány saját maga rendeletben megállapíthatja a januártól érvényes legkisebb fizetés mértékét, amely így nagy valószínűséggel bruttó 50 ezer forint lesz.

A munkaadók továbbra is a nettó 40 ezer forintos ajánlatukkal "házaltak", amit a szakszervezetek is támogatnának. Ám ehhez arra lenne szükség, hogy a kormány hozzájáruljon a minimálbérhez tartozó személyi jövedelemadó terheinek a mérsékléséhez: a szakszervezetek nevében Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke javasolta a legalsó szja-kulcs 20 százalékról 15 százalékra való csökkentését vagy az adójóváírás mértékének emelését. Az előbbi 150 milliárd forintos bevételcsökkenéssel, az utóbbi javaslat pedig 16 milliárdos kieséssel járna - mondta Kékesi László, pénzügyi helyettes államtitkár -, amelynek pótlására a kormány szerint nincs fedezet. A szakszervezetek emlékeztették a kormányzati oldal képviselőit, hogy a parlament előtt fekvő költségvetés módosítása szerint 280 milliárdos többletbevétellel számolnak csak az idén. A kormány részéről még az USA elleni terrortámadások egyelőre kiszámíthatatlan gazdasági hatásait is felemlegették, mintegy indoklásul, miért nem engedhetnek az adóbevételekből.

Őry Csaba miniszterelnökségi államtitkár világossá tette, hogy a kormány elutasít minden, az adórendszer módosításával járó kompenzációt. Mindenki maradjon a saját kaptafájánál - egyértelműsítette az államtitkár, hogy a kormány kinek és milyen lapokat osztott a tárgyalásokon. Őry azt is hangsúlyozta, hogy a kormány felfogása szerint a minimálbér kérdése a két szociális partnerre vonatkozik, a kormány e kérdésben nem kíván aktív részt vállalni.

A munkaadók szerint egyértelmű, hogy pénz lenne a kompenzációra, ám az akarat hiányzik ehhez - szögezte le Dávid Ferenc, a munkaadók szóvivője. A munkavállalók számára kedvezőbb a munkaadók ajánlata, hisz a nettó 40 ezer forintos minimálbér magasabb, mint a kormány által javasolt bruttó 50 ezerhez tartozó nettó 37 500 forintos jövedelem. A munkaadók a Munkaerő-piaci Alapból lehívható kompenzációt javasolták.

A minimálbér 390 euró (98 280 forint) és 1259 euró (317 268 forint) között alakul az Európai Unió országaiban. Amennyiben a kormány javaslata szerint a legkisebb fizetés idehaza bruttó 50 ezer forintra emelkedne januártól, az alig tenné ki a felét a portugál minimálbérnek, amely a legalacsonyabb az unióban. Az unió országaiban a minimálbér 390-1259 euró között szóródik. Az Eurostat adatai azonban megmutatják, hogy ezek a számok önmagukban keveset árulnak el. Nagyok ugyanis a különbségek aközött, hogy a minimálbérből mennyi adót és tb-járulékot kell még kifizetni, és erősen eltér azok száma is, akik egy országban a minimálbérnek megfelelő összeget keresnek.

Igaz, hogy a minimálbér Luxemburgban kiugróan magas, ugyanakkor ott a munkavállalók 17 százaléka él ebből az összegből, míg a legalacsonyabb minimálbért alkalmazó Portugáliában 7,5 százalékuk. A szintén kevés minimálbért fizető Spanyolországban pedig mindössze a dolgozók 2,6 százalékának, míg az egyik legjobban fizető Hollandiában alig 2,2 százaléknak kell ennyivel beérnie. A franciáknál egyébként kétszer annyi nő kap csak minimálbért, mint férfi, és Luxemburgban sem sokkal jobb az arány: férfiak 14, nők 22 százaléka. Magyarországon a minimálbér várható emelése után mintegy 800 ezer ember, a keresők 28 százaléka él majd a bruttó 50 ezer forint körüli összegből.

Nem mindegy a levonások aránya sem. Bár abszolút értékben Belgium a harmadik helyen áll Európában, a kötelező befizetések után mégis csak a portugálok, a görögök és a spanyolok kapnak kevesebbet kézhez. Az írek első pillantásra nem tartoznak a legbőkezűbbek közé, de a borítékban csak a hollandok és a luxemburgiak találnak többet az elszámolás végén. A levonások mértéke Belgium kivételével sehol sem éri el a teljes összeg negyedét, azt az összeget, amelyet a magyar dolgozótól vonnak le. Spanyolországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában Írországban és Nagy-Britanniában a minimálbért a törvényhozás óra-, heti vagy havi bérben határozza meg, általában a szociális partnerekkel történő konzultációk nyomán. Belgiumban egy központi kollektív megállapodás szabályozza minden szektorra érvényesen az összeget. Görögországban, szintén nemzeti szintű egyeztetést követően, a fizikai és szellemi munkások számára eltérő mértékű minimálbért állapítanak meg.

Papp Zsolt, Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Még mindig nincs megállapodás a jövő évi minimálbérről
2001. szeptember 14., péntek, 14.38