Kettészakadhat a lakáspiac

Az új lakásokhoz felvehető hitelek állami támogatásának bővítése és hatszázalékos maximálása önmagában nem elegendő az építkezési ütem fenntartásához - állítják a lakáshitelezéssel foglalkozó bankárok. A kölcsönök felvételét akadályozza, hogy a használtlakás-piacon csökkent a kereslet. Az ingatlanok eladása nélkül ugyanis nem lehet előteremteni az új lakás építéséhez vagy vásárlásához szükséges saját erőt, illetve induló tőkét. A bankárok szerint többek között adókedvezményekkel lehetne élénkíteni a használt lakások adásvételét.

Kettéválhat a lakáspiac, amennyiben tovább nő a különbség az új és a használt lakások finanszírozási lehetőségei, illetve az ahhoz kapcsolódó adókedvezmények terén - mondják tapasztalataikra hivatkozva bankárok a kormány pénteken bejelentett élénkítőcsomagjával kapcsolatban. A köznyelvben 8 százalékos hitelként emlegetett, kiegészítő kamattámogatásos kölcsön árának évi 6 százalékra csökkentése jó hír, de hatástalan lehet, ha közben háttérbe szorul a használtlakás-piac. Egyre több jel mutat ugyanis arra, hogy a használt lakások forgalma csökken. Az értékesebb, 25 millió forintnál drágább ingatlanokat nem tudják eladni tulajdonosaik, s a piac "beállása" továbbgyűrűzik a kisebb értékű használt lakásokra is. A piacot teljes egészében kellene élénkíteni ahhoz, hogy az építkezések üteme fennmaradjon. A saját erőt, illetve az induló tőkét ugyanis a legtöbb esetben a meglévő lakás eladásával teremtik elő.

A kamatcsökkentés mértékével kapcsolatban a bankárok megjegyezték, hogy a piaci verseny hatására több hitelintézetnél már kisebb a hitel maximális terhe a rendelet által megfogalmazott 8 százaléknál, így a pénteki csökkentés valójában kevesebb, mint két százalék. A CIB Bank és a Földhitel- és Jelzálogbank is összesen 7 százalékos éves kamat és kezelési költség mellett kínálja az új lakásokra felvehető, kiegészítő kamattámogatásos hitelt. A banki kínálatot most kiegyenlíti a kormány lépése, de arra már kisebb remény van, hogy ezt a díjmértéket a verseny tovább faragja - jegyezték meg a Magyar Hírlap kérdésére az egyik pénzintézetnél.

Mint ismert, a kormány által bejelentett újabb adókedvezmények is kizárólag az új lakások finanszírozási terheit csökkentik. A tervek szerint ugyanis január elsejétől a jelenlegi évi 35 ezer forintról 240 ezer forintra emelnék azt a lakáskölcsön-törlesztési összeget, amely leírható az évi adóból, de ez nem vonatkozna a használt lakásokra felvett hitelekre. Ez utóbbi esetben maradna az évi 35 ezer forint, amely ma már nem jelent valódi kedvezményt. Egy lakásvásárláshoz a banki tapasztalatok szerint ugyanis többnyire 4-5 millió forintos hitelre van szükség. A havi törlesztőrészlet ilyen esetben meghaladja az 50 ezer forintot, egy évben tehát több mint félmillió forintot kell kifizetni. Ebből az összegből 35 ezer forint levonása alig csökkenti a havi terhet. A 240 ezer forintos adókedvezmény esetén azonban már markáns, havi 20 ezer forintos könnyítést élvezhetnének azok, akik igénybe tudják venni a maximális adóleírást.

Egy jelentős réteg számára azonban a kamattámogatások és az adókedvezmények is érdektelenek. A bankárok tapasztalatai szerint az érdeklődő ügyfelek egyharmada nem tudja igénybe venni a hitelt, bármekkora kamattámogatással vagy egyéb kedvezménynyel párosul. Számukra a szociális bérlakás jelenti a lakáskérdés megoldását. A bérlakásprogram azonban egyelőre nagyságrenddel kisebb a kívántnál. Bankári vélemények szerint ugyanis a tervbe vett bérlakások tízszeresét kellene megépíteni két év alatt ahhoz, hogy az igényeket lefedhessék.

Papp Emília

(Magyar Hírlap)