A módosított reklámtörvény roppant bonyolult, sok benne az utalás, a jogtechnikai hiba, nehéz egységesen értelmezni, mégis működik - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Sarkady Ildikó ügyvéd, a Magyar Reklám Szövetség (MRSZ) jogi bizottságának elnöke. A szakma, amely fél évvel ezelőtt még kígyót-békát kiabált a tervezett változások okán a törvényalkotókra, mára megnyugodott. Pedig például a dohányreklámok tilalmával Magyarország alaposan túlteljesítette az európai uniós kívánalmakat, mi több, a törvény bevezette a reklámcenzúrát, amely teljesen magyar találmány, ilyen a világon nincs.
Az ügyvédnő nem tud arról, hogy március 1-je után megszaporodtak volna a törvénysértések, sőt a hatóságoktól kapott információk szerint mindenki igyekszik betartani az előírásokat. Ez leginkább azzal magyarázható a szakember szerint, hogy a bizonytalanság jegyei mutatkoznak a magyar reklámpiacon. A hazai cégek is megérzik a romló nemzetközi helyzetet, a recesszió mélyülését. Az egyik nemzetközi kutatócég elemzői szerint idén világviszonylatban nagyjából a teljes olasz reklámpiac értékével azonos forgalmat, mintegy 8 milliárd dollárt veszíthet a világon a hirdetési ágazat, két év múlva pedig az összegszerű veszteségek elérhetik a 21 milliárd dollárt, ami a német reklámpiac jelenlegi értékének felel meg. A kutatók prognózisukban még nem vették figyelembe az Amerikát ért terrortámadást és az arra adott válaszlépések hatásait.
A World Trade Centert és a Pentagont ért gyilkos akciók a reklámcégek gondjait is kiélezték világszerte - állítja a szakember. A romló gazdasági helyzet miatt az eleve takarékosabb hirdetők elbizonytalanodtak, lemondják a korábban megtervezett akcióikat, kampányaikat. Arról még nem készültek kimutatások, hogy a merényletek nyomán mennyivel csökkentek itthon a nagy cégek reklámkiadásai, de szakemberek legalább 5-8 százalék eséssel számolnak. Sarkady Ildikó szerint pontos százalékot nehéz mondani, már csak azért is, mert a cégek az egész évre szánt reklámpénzek nagy részét már elköltötték. Idén összességében mintegy 15-20 százalékos mérséklődés prognosztizálható, az év második felétől ugyanis tilos a médiában a dohány reklámozása.
Jelenleg a hazai reklámpiaci tortából a televíziók 55,9 százalékkal, a rádiók 4,9 százalékkal, a napilapok 14,7 százalékkal, a folyóiratok 13,8 százalékkal, a kábeltévék 2,4 százalékkal, a mozik 0,4 százalékkal, s az úgynevezett "kapun belüli reklámok" 0,2 százalékkal részesednek. A fennmaradó 7,8 százalék a közterületi reklámra jut. Az első félévben intenzíven reklámozott termékek között az élelmiszerek állnak az első helyen, közel 16,6 milliárd forinttal, a második a szépségápolási cikkek csoportja, amelyek forgalmazói több mint 13 milliárd forintot fordítottak reklámra, 12 milliárddal pedig a képzeletbeli dobogó harmadik helyére kerültek az informatikai cégek.
Szilágyi Béla
Már nem hirdetnek felhőkarcolókkal
(2001. szeptember 21.)