Jogsértő a gyorshajtásról kiküldött rendőrségi adatkérő lap<BR/>

Vágólapra másolva!
Precedensértékű lehet az a legfelsőbb bírósági döntés, amely szerint jogsértő az a rendőrségi gyakorlat, amely a gyorshajtás során lefényképezett autó üzembentartóját kötelezi arra, hogy nevezze meg a szabálytalankodó járművezetőt.
Vágólapra másolva!

A közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról rendelkező, januártól hatályos 35/2000. (XI. I.) BM rendelet lehetővé teszi, hogy amennyiben a jármű üzembentartója jogos ok nélkül tagadja meg az adatszolgáltatást, vagy valótlan adatokat közöl a rendőrséggel, a közlekedési hatóság kivonja a forgalomból a gépjárművet. A hatályos jogszabályokon alapuló rendőrségi gyakorlat szerint a gyorshajtáson ért és lefényképezett jármű - közúti járműnyilvántartásban szereplő - üzembentartójának, küldik meg azt a formanyomtatványt, amely alapján ki kell fizetnie kiszabott bírságot, vagy amennyiben nem ő volt a sofőr, meg kell neveznie azt a személyt, aki a kérdéses időpontban vezette a járművet.

A közigazgatási perben a felperes azért fordult keresettel a bírósághoz, mert a tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi engedélyét és rendszámát az illetékes közigazgatási hatóság hat hónapra bevonta azzal az indokolással, hogy a tulajdonos jogos ok nélkül tagadta meg az adatszolgáltatást. A gépjárművet ugyanis gyorshajtás során lefényképezték, majd a fenti gyakorlat szerint egy nyomtatványt postáztak a tulajdonosnak, amelyen konkrétan meg kellett volna neveznie azt a személyt, aki akkor vezette az autóját. A felperes azonban ehelyett csak annyit közölt, valamelyik családtagja volt a sofőr.

Az ügyben első fokon eljáró bíróság elutasította a felperes keresetét, a Legfelsőbb Bíróság azonban a többi között az Alkotmányra is hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. A jogerős ítélet indokolása szerint sérti az állampolgárok alkotmányos jogait az a rendőrségi gyakorlat, amely az adatkérés során nem közli, hogy milyen célból kéri az információt, illetve nem tájékoztatja a nyilatkozatra felhívott személyt jogairól és kötelezettségeiről. Az Alkotmány alapvető jogként rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, illetve az ártatlanság vélelmének elvét. A személyes adatok védelmével összefüggésben alapvető garanciális elv, hogy az adatkérés céljáról tájékoztatni kell az érintettet. Az ártatlanság vélelme pedig minden olyan eljárásban alkalmazandó, amelyben az ügyfél magát szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. A vélelem pedig csak úgy érvényesülhet, ha együtt jár a vallomástétel megtagadásának jogával. Az adott ügyben a felperes ugyanis azzal is indokolta az adatszolgáltatás megtagadását, hogy nem akart közvetlen hozzátartozójára terhelő nyilatkozatot tenni. Az Alkotmány és a hatályos jogszabályok értelmében ez jogos indoka az adatszolgáltatás megtagadásának.

Mivel becslések szerint gyorshajtás miatt évente tízezres nagyságrendben küldenek ki az illetékes rendőrhatóságok az ügyben szereplőhöz hasonló formanyomtatványokat, komoly bizonyítási nehézségbe ütközhet majd annak megállapítása, hogy ki vezette a szabálytalankodó járművet.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Autó (az Üzleti Negyed rovata)