Kell-e a jó bornak cégér?

Idén is több milliárd forint jut a szőlőfölvásárlás támogatására, de sokkal kevesebb a marketingre, a piac élénkítésére. Szakemberek szerint a gazdáktól nem veszik meg a szőlőt, a bort, ha azt csak nehezen lehet értékesíteni. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárhelyettese szerint a jogszabályok felülvizsgálata és módosítása is sokat lendíthetne a szőlész-borász társadalom szekerén.

A tokaj-hegyaljai Tokaj Kereskedőház Rt. 2,5 milliárd, a többi 21 borvidék másfél milliárd forintos szüreti támogatásra számíthat a költségvetéstől. Ez elméletileg azt jelenti, hogy az ötezer hektáros tokaj-hegyaljai borvidéket a kormányzat hektáronként félmillió forinttal támogatja, míg az ország más tájain található borvidékeken hektáronként 23 ezer forintot fordíthatnak a szüreti feszültségek enyhítésére.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese elmondta, ezek a számok csak papíron igazak, hiszen a pályázatok elbírálását követően derül csak ki, melyik régió borvidéke mennyi központi támogatáshoz juthat. Az 1,5 milliárd forint elegendő lehet a tűzoltásra. Ehhez hozzájárulhat az is, ha sikerül legkevesebb 25-30 ezer tonna borpárlat alapanyagául szolgáló szőlőt, legalább ugyanennyi szőlőt a bor kezeléséhez szükséges sűrítményhez, és az átlagos 100 ezer hektoliter mustot kivonni a termékpályáról. Elengedhetetlen a központi hozzájárulás a közraktározás költségeihez, hogy a gazdák ne kényszerüljenek idő előtt értékesíteni a borukat.

A szakember szerint azonban nem elegendő csupán a fölvásárlásra fordítani a pénzt, talán ennél is fontosabb a piacteremtés. A 90-es évek elején összeomlott a kelet-európai export és több mint kétmillió hektoliter bor ragadt itthon. Az akkori kormányzat 1992-93-ban 360 millió forintot fordított közvetlenül marketingre. Az export 95-re meghaladta az egymillió hektolitert és elsősorban már az Európai Unió országaiba irányult.

Ma ez visszaesett 900 ezer hektoliterre, amiből 100 ezer hektoliter a must. Horváth úgy vélte, folyamatosan, kétéves periódusban legalább egymilliárdot kellene marketingre, imázsépítésre fordítani. Hihetetlenül éles verseny dúl az EU-ban, hiszen megjelentek az új-zélandi, dél- és észak-amerikai és a dél-afrikai borok is.

Hegedűs Zoltán, a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatója is fontosnak érzi a piaci feltételek javítását. Az állami vállalatnak juttatott 2,5 milliárd forintot nem támogatásnak, hanem a tokaj-hegyaljai borvidék termőterületeinek megőrzését, a minőség és márkavédelmet szolgáló programnak tartja. Ebből lehet egyebek mellett fedezni a szőlőfölvásárlást is, amely október 29-én kezdődik.

A társaság tavaly négyezer, idén ennél is több gazdával köt majd üzletet, s a vezérigazgató ígérte, december 31-ig valamenynyien megkapják a nekik járó pénzt. Arra is gondot fordítanak, hogy a nem megfelelő minőségű borokat az árualapból kivonják és borpárlatnak vagy más alapanyagként hasznosítsák. Jelentős összeget szánnak a termékfejlesztésre is.

A vezérigazgató nem részletezte a 2,5 milliárd forint fölhasználását és a forgalomról sem árult el adatokat, de annyit elmondott, hogy tavaly az előző évhez viszonyítva 25 százalékkal növelték eladásaikat és idén is ilyen mértékű növekedésre számítanak. Hegedűs Zoltán nem tartja soknak a költségvetésből származó összeget, hiszen mint mondta, egy hungaricum megfelelő marketingjét, forgalmazását kell fölkészíteni az EU-s csatlakozás utáni piaci versenyre.

A nemzeti tanács a szüreti feszültségek enyhítését szolgáló javaslatait benyújtotta a kormányzatnak, de a szükséges rendeletek mindeddig nem jelentek meg. Egyebek mellett azt ajánlották, hogy a borbírálatban kövessék az osztrák gyakorlatot, ahol jó minőségű bor esetén a gazdának négy tételig ingyenes a vizsgálat. Magyarországon jelenleg ez tételenként több mint tízezer forint, ami sok bortermelő számára jelentős teher.

A pincekönyv szakmai ellenőrzése is jobb helyen lenne az Országos Borminősítő Intézetnél. Természetesen ennek meg kell teremteni a feltételeit. Az EU-ban a természetes borok után általában nem fizetnek jövedéki adót, Magyarországon ez is rontja a jövedelmezőséget, ami így is éppen hogy eléri az önköltség szintjét. A pincekönyv szinte azonnal a gazdák nyakába szakadt. A könnyítésnek szánt jogszabályi változtatások a főtitkárhelyettes szerint valójában nem sokat segítettek.

(Népszava)