A magyar fiatalok inkább nyugati cégeknél keresnek állást

Magyarországon kevés a sikeres cégalapítás, az állam kevés segítséget nyújt kezdő vállalkozóknak, a fiatalok ezért inkább nyugati cégeknél keresnek maguknak állást - írta hétvégi számában a Handelsblatt.

A német üzleti és pénzügyi körök vezető lapja magyar vállalkozókat, lapszerkesztőket, valamint az Arthur Andersen tanácsadó és könyvvizsgáló cég budapesti képviselőjét kérdezve jutott a fenti megállapításra.

Utóbbi szakember, Arne Gobert szerint Magyarországon "az állam vagy más közszolgálati intézmények nem nyújtanak támogatást a cégalapítóknak". A társasági törvény júliusban elfogadott módosítása is csak olyan nagyberuházóknak kedvez, akik legalább 300 új munkahelyet teremtenek.

A céget alapító fiatalok legföljebb néhány magánalapítványtól számíthatnak pénzügyi támogatásra - holott a szakképzett magyarokból nem hiányzik a bátorság és a teljesítményvágy. Frank Adenauer, a törökbálinti Hungaroweiss fuvarozó cég ügyvezető igazgatója szerint "Magyarországon az emberekben hagyományosan megvan a készség arra, hogy valamit létrehozzanak - s ez a készség itt nagyobb, mint Németországban".

A 700 ezer bejelentett magánvállalkozás kapcsán Kertész György, a Figyelő szerkesztője úgy látja: ezeknek több mint 90 százaléka olyan személyeket takar, akik nem vállalkozók, csupán így akarnak kevesebb adót fizetni. A jelenség oka a merev magyar adórendszer, amely sokakat arra csábít, hogy az adójóváírás érdekében ne munkavállalóként, hanem vállalkozóként szerepeljenek az APEH jegyzékében.

Az év elején beindult Széchenyi-terv célja többek között a közepes és a kisvállalkozások segítése: az idei és a jövő évre a terv mintegy kétmilliárd dollárt irányoz elő a költségvetésből. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az eddig jóváhagyott beruházási és támogatási pénzek 90 százaléka nagyvállalatoknak jutott. A 100 legnagyobb cég állítja elő a magyar GDP jó 40 százalékát, illetve az export 63 százalékát.

A Handelsblatt ezzel összefüggésben idézte a Figyelő szerkesztőjének szavait: "A magyar gazdaság központi problémáját a befolyásos középréteg hiánya jelenti. 1990 óta minden kormányzat ígéretet tett a közepes és kisvállalkozások segítésére, ám ez soha nem vált valóra."

A bankok sem igen tülekednek a cégalapító vállalkozók támogatásáért. Elvétve sikerült néhány fiatal vállalkozónak új cége beindítását nemzetközi kockázati tőke (venture capital fonds) segítségével finanszírozni. Legtöbbjüknek azonban ez csak azért, mert vállalkozókként már sikereket tudtak felmutatni - írta a német üzleti körök lapja.

(MTI)

Ajánlat:

Karriercentrum

Üzleti Negyed - Cégalapítás

Cégadatbázis