Honfitársaink fele hajlik a korrupcióra

Vágólapra másolva!

A korrupciót a magyarok többsége - hasonlóan a többi kelet-közép-európaihoz - nem tartja egészséges dolognak. Kétharmaduk saját hazáját is korruptnak tartja, sőt tesz is e helyzet megszilárdításáért: minden második honfitársunk adott már kenőpénzt életében - állítja a Gfk Piackutató Intézet. Ennek ellenére a lakosság jelentős része úgy gondolja, érdemes harcolni a korrupció ellen, a válaszadók közel egyharmada még utcai tüntetés formájában is kinyilvánítaná e véleményét.

Vágólapra másolva!

Magyarország egészség GfK Piackutató Intézet tüntetés korrupció

A magyar közvélemény háromnegyede utasítja el azt az állítást, miszerint a megvesztegetés az élet természetes velejárója, a megkérdezettek fele viszont, legalább egyszer életében korrumpált már valakit. A lakosság szerint az egészségügyben a legelterjedtebb a korrupció (a további sorrendről lásd a táblázatot), így valószínűsíthető, hogy a valaha kenőpénzzel boldogulását kereső polgárok nagy része hálapénz átadásával "tért rossz útra".

Mely területen a legelterjedtebb a korrupció? (a válaszadók százalékában)

Terület	Magyarország	Kelet-közép-európai átlag
Egészségügy	25	24
Rendőrség	15	8
Minisztériumok	15	7
Közhivatalok	12	13
Igazságszolgáltatás	7	11
Vámszervek	5	9
Bankvilág	5	2
Hadsereg	1	3
Közoktatás	1	1
Nem tudja	14	22

Forrás: GfK Piackutató Intézet

A képzett, vezető beosztású az átlagosnál megengedőbb a korrupció terén

A kenőpénz szükségszerűségét egyébként az átlagosnál nagyobb mértékben fogadja el az északkeleti országrész középkorú városlakója, mindennaposnak és "nem is olyan szörnyű dolognak" a válaszadók 17 százaléka tartja. A diplomások, a vállalkozók és a vezető beosztású alkalmazottak, valamint a falvak lakói ennél nagyobb arányban tanúsítanak megértést a megvesztegetés legkülönbözőbb formái iránt.

A magyar népesség 23 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy "az ember elérhet mindent törvényes úton is". Jellemzően az alacsony iskolai végzettségűek, a legidősebb korosztály, valamint a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmi osztályba sorolt válaszadók közül kerülnek ki azok, akik szükségtelennek tartják a kenőpénz bármilyen formáját. Azzal az állítással, hogy "ha az ember kicsit türelmes, megvesztegetés nélkül is élheti az életet", honfitársaink 36 százaléka ért egyet. Az átlagot meghaladó mértékben gondolják így a diákok, a kisvárosban, továbbá Pest megyében, illetve a Dunántúl középső valamint északi részén élők.

A megkérdezettek többsége az államra bízná a korrupcióellenes harcot

A korrupció elleni harcnak a válaszadók többsége látja értelmét. Csupán a kisebbség vélekedik úgy, hogy nem érdemes küzdeni ellene, mert mindig volt, és mindig lesz is. A korrupcióellenes harcot Magyarországon, utcai tüntetésben történő részvétellel a válaszadók 30 százaléka támogatná, a nagy többség azonban inkább az államra bízná ezt a feladatot.

Azt, hogy a jelenlegi kormánynak nem áll érdekében a korrupció elleni küzdelem, a megkérdezettek fele mondja. Ami pedig a múltat illeti: Magyarországon fele-fele azoknak az aránya, akik szerint a szocialista időkben kevesebb, illetve ugyanennyi volt a korrupció.

Elfrodulunk, ha csúszik a pénz

A kutatás során feltették azt a kérdést is: Mit tenne a megkérdezett, ha tanúja lenne olyan helyzetnek, amikor magánvállalkozás vagy egy magánszemély megveszteget egy kormányzati tisztviselőt, közszereplőt. Nos, a legtöbben magukban tartanák a dolgot (többségében alacsony iskolai végzettségűek, kisvárosban élők, 60 évesek és idősebbek, valamint a havi nettó 60 000 forintnál kisebb jövedelmű háztartásban élők), valamivel kevesebben megosztanák az élményt rokonaikkal, legközelebbi barátaikkal. Ez a közel egyforma két csoport az összes válaszadó kétharmadát teszi ki. Névtelen bejelentést már csupán a megkérdezettek 15 százaléka tenne (ez leginkább a diplomásokra, vállalkozókra vagy vezető beosztású alkalmazottakra jellemző), a bíróságon való tanúskodást pedig elenyésző 8 százalék vállalja. 12 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.