EU-csatlakozás: csak 2005-ben?

Vágólapra másolva!
Az Európai Unió bővítésre vonatkozó, jelenleg ismert elképzelései rendkívül ambiciózusak, és könnyen lehet, hogy a kitűzött két célt, a 2004-es időpontot és tíz ország együttes felvételét nem sikerül egyszerre teljesíteni - ennek a meggyőződésének adott hangot Richter Sándor, a Bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) kutatója szerdán.
Vágólapra másolva!

Mint mondta, a tíz új taggal való bővítés 2004-es tervezett időpontjának betartásához túl sok feltételnek kell teljesülnie, ezért a gyakorlatban minden igyekezet ellenére is valószínűbbnek tűnik ma a 2005-ös határidő. A most elgondolt bővítéshez ugyanis minden mai tagjelöltnek le kell zárni az összes fejezetet, az EU-nak ki kell dolgoznia belső reformját és minden tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási szerződéseket. Mindez együtt, az ügymenet ismeretében, nehezen valósítható meg, ha nem is zárható ki - mondta Richter.

Sarkalatos pont a mezőgazdaság

A mezőgazdaság számára javasolt közvetlen kifizetésekről úgy vélte, hogy várhatóan soha nem lesz olyan javaslat, amelyet minden érintett megelégedéssel fogad. A most felajánlott, korlátozott támogatás például tekinthető kedvezőnek is ahhoz képest, hogy a korábbi javaslat egyáltalán nem irányzott elő támogatást. (Az EU a csatlakozás utáni első évre 25 százalékos támogatást javasolt legutóbb az új tagok mezőgazdasági termelőinek ahhoz képest, mint amit a régi tagok gazdái kapnak. A javaslat szerint az új tagoknak jutó támogatás tíz év alatt érné el fokozatosan a száz százalékot).

A kockázat az, hogy a tagjelölt államokban felzárkózóban vannak a költségek és az árak, és senki sem tudja előre megmondani, hogyan alakulnak majd az elkövetkező években, márpedig így, az idő előrehaladtával, romlik a kevesebb közvetlen kifizetésben részesülő országok helyzete a belépéstől kezdve teljesen szabad versenyben - mondta Richter Sándor.

Szinte biztosra vehető, hogy a 2006-ig tartó EU-költségvetési periódusban a felajánlott arányt illetően legfeljebb csekély változásra lehet számítani, mivel nincs több pénz, és az arány emelése így legkorábban a következő költségvetési periódusban jöhet számításba. Ezért úgy vélte, hogy valószínűleg a mezőgazdasági termékek versenyének bizonyos korlátozása lesz a megoldás.

Az ismert javaslatokban minden jel az úgynevezett "big bang"-re, vagyis tíz ország együttes felvételére utal - mondta. Ha azonban ez nem így lenne végül, akkor sincs valószínűsége annak, hogy a közvetlen kifizetésekből az előbb csatlakozó államok többet tudnának kapni - tette hozzá.

Türelmi idő a tagállami hozzájárulásnál

A jelenlegi tervek további kockázati tényezőjeként említette a tagállamok hozzájárulásainak kérdését. Az EU bizottsága úgy foglalt állást, hogy az újonnan csatlakozó államoknak a befizetések terén türelmi időt vagy könnyítést kellene kapniuk, mert mindenképpen el kell kerülni, hogy a csatlakozás után a mainál rosszabb helyzetbe kerüljenek. (A befizetések összege egy-egy állam vám- és áfa-bevételeinek csekély százalékából áll össze.)

A legmódosabb, nettó befizető államok pénzügyi és külügyminiszterei viszont a türelmi idő ellen foglaltak állást, noha a korábbi bővítések közben egyes szegényebb új tagállamok kaptak ilyen kedvezményt, például Görögország és Portugália. Richter Sándor szerint így - ha egy új tagállam befizetését maradéktalanul teljesíti és az Uniótól az elérhető összegnek csupán töredékét tudja lehívni - elvben még az a képtelen helyzet sem zárható ki, hogy az amúgy is gyengébb gazdasági helyzetben lévő új tag nettó befizetővé válik, ami egyértelműen mai helyzete romlását jelentené.

Ugyanakkor Richter hangsúlyozta: a ma ismert részletek csak orientációs javaslatok, döntés mindezekben a kérdésekben még nincs, és a további tárgyalások során természetesen mind az EU tagállamai, mind a tagjelöltek azon lesznek, hogy minél előnyösebb pozíciókat harcoljanak ki maguknak.

(MTI)

Korábban: