Irak és Irán bevetné az olajbombát Izrael ellen

Vágólapra másolva!
A befektetők nem reagáltak hisztérikusan arra, hogy az izraeli-palesztin konfliktus miatt ismét előkerült az olajfegyver bevetésének lehetősége. A Kuala Lumpur-i iszlám értekezleten Irak vetette fel elsőként, hogy az arab országok egységesen felhasználhatnák a kőolajat Izrael és az őt támogató nyugati ország ellen. A javaslatot Irán támogatta, a házigazda szerepét betöltő Malajzia ellenezte. Egy amerikai tanulmány szerint az 1973-as olajembargóhoz hasonló károkat okozna az Egyesült Államoknak egy ilyen lépés.
Vágólapra másolva!

Az olajfegyver bevetésének lehetőségéről Kamil Harrazi iráni külügyminiszter beszélt a Kuala Lumpur-i iszlám értekezleten egy iraki kezdeményezésre reagálva, amely arra szólította fel az arab országokat, hogy a jelenlegi feszült külpolitikai helyzetben használják fel a kőolajat Izrael, és az őt támogató nyugat országok elleni fegyverként. Kamal Harrazi szerint ezzel az eszközzel kellene a nemzetközi közösséget rábírni arra, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a palesztin területek kiürítése végett.

Az iráni külügyminiszter kedden úgy vélte: az arab államok olajexportjának visszafogása hatékony fegyver lehet arra, hogy rákényszerítse Izraelt és leginkább az őt támogató Egyesült Államokat közel-keleti politikájuk megváltoztatására.

Harazi közölte, hogy Irán fontolóra veszi az iraki javaslatot, ha az arab országok egyöntetű döntést hoznak olajexportjuk visszafogásáról. Hozzáfűzte azonban, hogy az olajfegyver bevetése csak abban az esetben lehet hatékony, ha valamennyi olajtermelő arab ország egységesen kiáll egy ilyen döntés mellett. Az arab országoknak joguk van arra, hogy közös politikát alakítsanak ki annak érdekében, hogy nyomás alá helyezzék Izraelt és támogatóit - indokolta az iraki kezdeményezést kedden Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter.

A Kuala Lumpur-i értekezlet házigazdája, s egyben a világ legnagyobb muszlim országa, Malajzia nem támogatta az iraki felvetést. Szaúd-Arábia és a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai 2000 novemberében elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben elítélték az olajexport politikai célokra való felhasználását. Szaúd-Arábia és a többi fő térségbeli exportőr azonban eddig ellenállt a korábbi hasonló felhívásoknak - áll a Dow Jones keddi kommentárjában. Az Egyesült Államok szerint elképzelhetetlen, hogy az arab államok komolyan megfontolnák Irak ábrándképeit - közölte Philip Reeker, az amerikai külügyminisztérium szóvivő-helyettese.

Az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződése felveti annak lehetőségét, hogy megismétlődik az 1973-as helyzet, amikor is az arab államok olajembargót vetettek ki az izraeli politikát támogató Egyesült Államok ellen, és komoly károkat okoztak az amerikai gazdaságnak. A Brookings Institution hétfőn közölt tanulmánya szerint az Egyesült Államok olajellátásában a Közel-Kelet kulcsfontosságú szerepe a jövőben is megmarad, és nem védi meg az amerikai gazdaságot az áremelkedéstől a hazai kőolajtermelés fokozása sem - jelentette az AFP.

Az iraki felhívás mindazonáltal már hétfőn a magasba hajtotta az árfolyamokat: a májusi teljesítésű West Texas Intermediate 57 centes drágulással 26,88 dolláron zárt a NYMEX-en. A globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent minőség ugyanerre a határidőre 48 centtel 25,92 dollárra drágult a londoni Nemzetközi Olajtőzsde (IPE) csütörtöki kereskedésében.

(MTI)