Adóssághegyek az európai telefóniában

Nehéz hetek elé néz Európa két legnagyobb telekommunikációs óriása, a France Télécom és a Deutsche Telekom. A két cég vészesen közeledő közgyűlése előtt a telekommunikációs óriások részvényárfolyama negatív rekordokat döntöget, adósságállományuk minden erőfeszítésük ellenére sem csökken, bevételeik pedig krónikusan elmaradnak a tervezettől. A német cég ellen ráadásul precedensértékű eljárást kezdeményezett az Európai Unió piacfelügyelete a német liberalizáció megtorpanásában játszott szerepe miatt.

Németországban már-már hagyomány, hogy a Deutsche Telekom (DT) éves közgyűlése előtt néhány héttel a lapok egymásra licitálva találgatják, inog-e és mennyire Ron Sommer, a Telekom mindenható vezérének széke. Az 1996-ban részleges privatizációt lebonyolító vezérigazgató eddig minden vihart túlélt, a május végi közgyűlés azonban valóban vízválasztó lehet Sommer pályafutásában. Felmenteni ugyan valószínűleg nem fogják, ám kérdés, hogy képes lesz-e a stratégiaváltás élére állni a súlyos válsággal küszködő szektorban.

A Telekom részvényárfolyama a múlt hét végén 12,8 euróval negatív rekordot döntött: 2000 márciusában a pozitív rekord 102,9 euró volt. Az árfolyamzuhanás ugyanakkor pontosan tükrözi a távközlési óriás kilátásait. A cég adósságállománya továbbra is 67,2 milliárd euróra rúg, és semmi nem látszik alátámasztani, hogy a DT-nek ígéretéhez híven még ebben az évben sikerül 50 milliárd alá tornászni az adósságot.

A legfontosabb bevételi forrásnak számító vezetékes részleg üzemi bevételei az első negyedévben előrejelzések szerint újabb 10 százalékkal csökkentek, ami a tavalyi összesen 8 százalékos teljesítményromlás után idén már az adósságszolgálat finanszírozhatóságának kérdését is felveti: a Goldman Sachs és a Lehman Brothers befektetési bankok pontosan a bevételek krónikusan alacsony alakulásával indokolták döntésüket, mikor néhány napja jelentősen lefelé módosították a DT-papírok hosszú távú kilátásait.

A részvényárfolyamok zuhanásával a DT nehéz helyzetbe került, mert mobilágazatának, a T-Mobil tőzsdésítésének tervezett tízmilliárd eurós bevétele ma már enyhé szólva túlságosan ambiciózusnak tűnik, s valószínű, hogy a Telekom kénytelen ismét elhalasztani a kibocsátást. Továbbra is élesen bírálják Sommer amerikai akvizícióját: a cég 30 milliárd eurót fizetett a VoiceStream mobilszogáltatóért, s további 8 milliárdot a német harmadik generációs mobillicencekért. Jelentős bevételt egyik területről sem remélhetnek négy-öt évnél korábban. A Telekom átmeneti megoldásként 5-8 milliárd eurós amerikai kötvénykibocsátást szervez, amelynek aligha örülnek majd a német pénzügyminisztériumban: a DT 43 százalékos tulajdonrésze még ma is a német állam kezében van, a kölcsönök törlesztéséből így az államra háruló többletteher igen érzékenyen érinti az amúgy is súlyos költségvetési gondokkal küszködő kormányt.

Sommer számára sovány vigasz, hogy nincs irigylésre méltóbb helyzetben Michel Bon, a France Télécome (FT) elnöke sem. Az FT részvényárfolyama a múlt héten 19 százalékkal zuhant, s 23 euró körül, szintén negatív rekordon állapodott meg. A francia óriás 61 milliárdos adósságállományának csökkentésében a fix hálózaton kívül mobilágazatára, az Orange-ra számít leginkább, az adósságszolgálat teljesítését azonban alighanem itt is megnehezíti a hagyományos fix hálózati üzletág első negyedéves, 4,5 százalékos bevételcsökkenése az első negyedévben. Bár Michel Bon márciusban még úgy nyilatkozott, hogy mindenképp teljesítik az éves adósságcsökkentési tervet, elemzők szerint az FT sem úszhat meg egy tízmilliárdos kötvénykibocsátást, ami az állami költségvetésre 5,5 milliárd eurós többletkiadást róna, s tovább rontaná a cég megítélését a nagyobb szabású konszolidációs folyamatot egyre inkább elkerülhetetlennek ítélő piacon.

Brüsszeli rovó a DT-nek

A Deutsche Telekom komoly büntetésre számíthat az Európai Uniótól, miután Brüsszel versenyellenes árpolitika alkalmazásával vádolja a volt német távközlési monopóliumot. Az Európai Bizottság vizsgálata során arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Telekom az úgynevezett "helyi hurkok", azaz a központokat a fogyasztó készülékével összekötő hálózati szakaszok használatáért a versenyt megbénító árat számol fel az elvben 1998 óta liberalizált német piacon. A piacnyitás ellenére a Telekom a vezetékes piac 98 százalékát mondhatja magáénak, amely a hároméves vizsgálat szerint annak köszönhető, hogy a Telekom jóval nagyobb árat számol a "hely hurkok" használatáért a riválisoknak, mint az előfizetőknek. A Telekom így gyakorlatilag befagyasztotta a piaci versenyt, ezen az áron ugyanis a rivális szolgáltatók képtelenek kitermelni az életben maradáshoz szükséges bevételt. A versenyellenes magatartás vádja tovább mélyíti az ellentétet Brüsszel és Berlin között, s tovább nehezítheti a Telekom adósságszolgálatát is.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Deutsche Telekom

France Télécom