Versenyképességi hajrában a magyar cégek

Vágólapra másolva!
Áramvonalasabb, de szigorúbban ellenőrzött lesz a Széchenyi terv, ha a tegnap felesküdött kormány egy - lapunk birtokába jutott - szocialista szakértői tervezet alapján jár el. Sok szempontból jobban fog hasonlítani az Európai Unió versenytámogatásaira is, ami nem véletlen. Az elkövetkezendő négy év támogatási politikáját ugyanis mindenképpen a 2004-re várt csatlakozás határozza majd meg.
Vágólapra másolva!

Kevesebben nyerhetnek, de többet a Széchenyi tervből, ha a lapunk birtokába jutott szocialista szakértői munkaanyag szerint változtatnak a költségvetési pénzekből osztott támogatások rendszerén a szocialista-szabaddemokrata kormány tagjai. A tanulmányban foglaltak szerint ugyanis a magyarországi pályázatok formáját közelíteni kell az uniós támogatásokéhoz, a támogatások mértékét pedig minél nagyobbra kell venni.

Az állami beavatkozástól mentes gazdasági versenyre kínosan ügyelő unió tagjaként ugyanis a közép- és nagyvállalatok beruházásaik összköltségének 50 százalékára, a kisvállalkozások pedig 65 százalékára kérhetnek csak támogatást. "A magyar vállalkozások jelenlegi versenyképességi hátránya viszont azt indokolná, hogy a csatlakozásig minél inkább kihasználjuk a lazább korlátokat" - mondta lapunknak a tanulmány szerzője, Simon László.

A vállalkozások szempontjából sorsdöntő állami támogatások terén az uniós csatlakozás várhatóan hatalmas hullámokat vet az elkövetkezendő időszakban. Mint emlékezetes, az agrártámogatásokkal kapcsolatos uniós javaslat - amely a jelenlegi tagok gazdáinak csaknem négyszer akkora összeget juttatna, mint az újonnan csatlakozóknak - is óriási tiltakozást váltott ki.

A magyar vállalkozóknak a csatlakozást követően amúgy is nehéz lesz az élete. A rosszabb versenyképességű vállalatok állami támogatását ekkor a jelenleginél sokkal jobban behatárolja Brüsszel. Annak ellenére, hogy egyes külföldi vállalatok a magyaroknál összegében nagyobb támogatást hoznak magukkal a közös piacra "otthonról".

A német kormány például évi 25 milliárd euróval segíti vállalatait, a franciák pedig15,7 milliárd eurót osztottak szét 2000-ben. Magyarországon pedig - az autópálya-építés összege nélkül - mindössze 0,9 milliárd eurónak megfelelő támogatást ítéltek meg. Csakhogy ez még mindig a hazai bruttó össztermék 1,5 százalékának felel meg, ami az unióban túlzott mértékű állami szerepvállalás. (Erről bővebben a keretes anyagban.) Vélhetően jó tárgyalási alkupozíciót jelenthet majd ebben a kérdésben, hogy az EU viszont a többször kifogásolt tízéves beruházási társaságiadó-kedvezmény eltörlését szeretné elérni még a csatlakozás előtt.

Az erre vonatkozó terveket azonban nem taglalja a szocialista munkaanyag, amely elsősorban technikai jellegű támogatáspolitikai változtatásokat vázol. Igaz, a javaslat szerint hárommilliárd forintos beruházási érték felett akár 400 millió forintra is növekedhetne a felső támogatási korlát a jelenlegi 200-260 millióról. Ez az egyre lassabban beáramló külföldi tőke érdeklődésének felkeltését szolgálná - az unió szabta szabályok keretei között. EU-konform lenne a kiírások nagyobb részletessége is. Az elbírálási szempontok esetleges szigorítása ugyan a döntések nagyobb átláthatóságához vezethet, ám elképzelhető, hogy így kevesebben nyerhetnek majd.

A szerző szerint elengedhetetlen lenne a különböző közreműködő szervezeteknek kiosztott évente összesen 13 milliárd forint működési támogatás leválasztása, illetve a más működési célú támogatásoknak a költségvetésben való "megtartása" az átláthatóság és az uniós pénzügyi normákhoz való igazodás érdekében. Emellett megszüntetnék a pályázatkötelesség alóli kivételeket, azaz kizárólag pályázat útján lehetne a Széchenyi tervből támogatást szerezni. Matolcsy György minisztersége alatt a keret három százalékáról személyesen, pályáztatás nélkül dönthetett, és több pályázat - például a hungaricumok piacra jutásának támogatása - a vállalkozók működési támogatásának minősült az államháztartási törvény szerint.

A tervezet szerint fontos lenne a teljes mértékben állami támogatásból gazdálkodó közreműködő szervezetek számának csökkentése, így például megszűnhet a kétmilliárd forintos állami támogatást igénylő Regionális Fejlesztési Holding Rt. is.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium

Korábban: