Az uniós belépéssel a bérek is gyorsabban nőnek

Vágólapra másolva!
Magyarország két-három kormányzati ciklus után elérheti az uniós országok alsó harmadának átlagkeresetét - jelentette ki a Magyar Hírlapnak nyilatkozó Kiss Péter munkaügyi miniszter. Egy szakszervezeti tanulmány viszont húsz évre teszi azt az időt, amíg utolérjük Portugáliát.
Vágólapra másolva!

Statikus modellel dolgozik a tanulmány, s nem veszi számításba, hogy az uniós csatlakozás nagy lendületet ad a folyamatnak - mondja Kiss Péter miniszter. Az Európai Unió strukturális alapjaiból várhatóan évi százmilliárd forinthoz jutunk, ami jelentősen növeli tőkevonzó képességünket és versenyképességünket. Az uniós források mellett tudatos kormányzati munkával lehet segíteni a versenyképességet. Ez a folyamat már beindult, melynek része a járulékcsökkentés, az egészségügyi hozzájárulás mérséklése, az adócsökkentés, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése. Dinamikus fejlődésre lehet számítani azzal is, ha az uniós fő fejlődési trendekhez kapcsolódik az ország. Példaként Írországot említette, amely részben annak köszönheti tőkevonzó képességét, hogy a fejlesztések fő iránya az elektronika volt.

Írországot hozta fel példának Hegedűs Miklós is, ahol a külföldi tőke egyik markáns alakítója volt a felzárkózásnak. A Gazdaságkutató Rt. igazgatója rámutatott, ez az egyetlen csatlakozó ország, amelynek reálbére mára nem csak elérte, de meg is haladta az uniós középátlagot. Egyúttal arra a különbségre hívta fel a figyelmet, hogy ott a tőkebeáramlást nem kísérték olyan negatív felhangok, mint nálunk.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarországon immár két éve leállt a tőkebeáramlás növekedése. Amíg korábban évente 1,5-2 milliárd dollár körüli volt, és fedezte a fizetési mérleg hiányát, addig tavaly már egymilliárd alá csökkent, a hiány viszont ennél magasabb volt.

Hegedűs Miklós nem hiszi, hogy a magyar politika, a magyar mentalitás le tudná másolni az ír példát. Nálunk óriási az infrastrukturális lemaradás, és a beruházásoknak jóval nagyobb ütemben kellene növekedniük. Arra is figyelmeztetett, hogy a munkanélküli-ráta nem mutatja a valós helyzetet: Magyarországon európai viszonyban példátlanul magas az egy aktív keresőre eső eltartottak száma. Száz aktívra 180 eltartott jut.

Hosszú távon nem tartható a termelékenység ütemét meghaladó béremelés, mert az a versenyképesség romlásához vezet - figyelmeztetett Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese. Igaz, a tavalyi és az idei keresetnövekedéssel az azt megelőző évek lemaradásait hozzuk be. Idén év elején 15 százalékkal nőttek a nominális bérek, a közszférában pedig 32 százalékkal, ami a költségvetés pozícióját rontja.

Hanti Erzsébet és Szabó Julianna tanulmánya azt hangsúlyozza: az uniós bérekhez történő közelítés alapja a gazdasági teljesítmény, a versenyképesség, a termelékenység növelése lehet. A felzárkózást még hosszabb távon is csak úgy tartják elképzelhetőnek, ha a GDP-növekedés nagyobb hányada jut a bérek növelésére.

Palócz Éva rámutatott: míg korábban a GDP-növekedéstől messze elmaradt a reálbér-emelkedés, addig tavaly közel duplája volt. Idén pedig a várható 3,2-3,5 GDP-gyarapodás mellett a GKI számításai szerint 11 százalékos lesz a reálbér-növekedés - tette hozzá Hegedűs Miklós. A GKI prognózisa szerint jövőre 4 százalékos GDP mellett legalább 6 százalékos lesz a reálkereset-növekedés csak az idei béremelések áthúzódó hatása miatt.

Kiss Péter munkaügyi miniszter úgy véli: nem indulunk távolabbról, mint Írország. Az uniónak is érdeke, hogy magához emelje a csatlakozó országokat - érvelt.

Nem maradhatunk olcsójánosok, hiszen olyan szociális sztenderdeknek kell megfelelnünk, amelyek meghatározzák a minimális bérek és az átlagbérek hányadát. Van mit behoznunk, hiszen jelenleg a magyar átlagbér a németnek tizede, s az uniós átlagnak is csupán nyolcada.

(Magyar Hírlap)