Mégis teljesülhet az inflációs cél

Január óta először javultak az inflációs várakozások. A piac ismét hisz benne, hogy teljesülhet a jegybank ez év végi 5,5 százalékos inflációs célja - adta hírül a Reuters júliusi elemzői felmérésében.

Január óta először javultak az inflációs. A piac ismét hisz benne, hogy teljesülhet a jegybank ez év végi 5,5 százalékos inflációs célja. Lejjebb húzódtak a jövő év végére szóló prognózisok is, de a piaci konszenzus még mindig felette marad a jegybank és kormányzat közösen kijelölt 4,5 százalékos céljának. Az egyensúlyi mutatókra vonatkozó előrejelzések ugyanakkor romlottak, az elemzők így továbbra is szigorú monetáris politikára számítanak. A kamatemelések azonban már nem folytatódnak, sőt, várhatóan a jövő év elejére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszatérhet korábbi kamatcsökkentő politikájához.

Inflációs várakozások - hátra arc

Miután hónapok óta pesszimista hangulat uralkodott a inflációs várakozások tekintetében (magasan a jegybanki célsávok fölé emelkedtek), a júliusi felmérés január óta először javulást mutat. A várakozásokon javított a meglepetésszerűen alacsony 4,8 százalékos júniusi inflációs adat, és a jelek szerint pozitívan értékelték a piacok a jegybank és a kormányzat közt létrejött megegyezést is a középtávú gazdasági stratégiáról.

A konszenzus szerint júliusban a júniusi szinten, vagy enyhén felette marad az infláció. Decemberre 5,37 százalékra emelkedik vissza, de ez 41 bázispontos javulást jelent a júniusi várakozás óta, és újra belül van az MNB 5,5 százalékos célján.

A jelek szerint nem csorbította a jegybanki hitelességet, hogy a kormánnyal közösen 2,5-4,5 százalékról 4,5 százalékra emelte a 2003 decemberi inflációs célt. Magát a célt azonban továbbra sem vélik elérhetőnek az elemzők, bár átlagos előrejelzésük kilenc bázisponttal 4,81 százalékra csökkent.

Véget érhet a monetáris szigor időszaka

Az enyhülő inflációs aggodalmak miatt, az elemzők nagy része nem valószínűsít újabb jegybanki kamatemelést. Elemzők szerint tehát véget érhet a monetáris szigorítás ciklusa - de csak idővel.

A Reuters által megkérdezett elemzők többsége szerint legkésőbb a jövő év tavaszára az MNB visszatér korábbi kamatcsökkentési politikájához. Ezt alátámasztja az is, hogy az inflációs aggodalmak helyébe az utóbbi hetekben egyensúlyi aggodalmak léptek, jelentősen emelve az állampapírhozamok várt szintjét.

Mérleghiányok - kedvezőtlen módosítások

A vártnál gyengébb májusi folyó fizetési mérleg és júniusi költségvetési adatok után az elemzők jelentősen emelték előrejelzéseiket a két mérleg hiányára. A fizetési mérleg deficitjére a konszenzus 2002 végére 360 millió euróval 2,67 milliárd euróra nőtt, 2003-ra pedig 480 millió euróval 2,9 milliárd euróra.

Az államháztartás idei hiányára az átlagos várakozás 712 milliárd forint, tehát a Pénzügyminisztérium által várt 677 milliárd forintnál is magasabb. A jövő évre a konszenzus 644 milliárd forint.

Az állampapírhozamok közelmúltbeli emelkedése és a megugró hozamszint-várakozások jelzik, hogy a külföldi befektetők kockázati prémium igénye az egyensúlyi adatok romlásával párhuzamosan nőtt - bár ehhez minden bizonnyal hozzájárult a globális kockázattűrés általános visszaesése is a világgazdaság gyengélkedése és egyes fejlődő piacok nehézségei miatt.

Negatív adatokat várnak

Az elemzői előrejelzések szerint a következő hetekben publikálandó fontosabb gazdasági adatok aligha javítják a hangulatot a magyar piacokon. Az augusztus 5-én megjelenő folyó fizetési mérleg a konszenzus szerint 371 millió eurós hiánynövekedést mutat majd júniusra. Ez az első félévre 1,773 milliárdos deficitet jelentene, szemben az előző év azonos időszakában mért 1,007 milliárddal.

Az államháztartás hiánya júliusban a várakozás szerint 55 milliárd forinttal 556 milliárd forintra, azaz az eredeti előirányzat 110 százalékára nő. Az augusztus 7-én megjelenő ipari termelési adat várhatóan az első félévre mindössze egy százalékpontos éves kiigazítatlan növekedést mutat majd. Augusztus 13-én a KSH júliusi inflációs adatot publikál, az előrejelzés szerint 4,8 vagy 4,9 százalékot, ami azt jelenti, hogy az infláció nem csökken tovább.

Pozitív jel lehet viszont, hogy az átlagos várakozás szerint augusztus végéig a forint a jelenlegi 245 körüli euro-árfolyamon stabilizálódik, t az elemzők nem várják, hogy visszazuhan az elmúlt hetekben látott 253 körüli héthónapos mélypontra.

Túl nagy távra nehéz tervezni

A jelek szerint az elemzők megosztottak, hogy elérhető-e a 2 százalékos GDP-arányos deficit és a két százalék körüli infláció 2006-ra. Az elemzők szerint az időszak hossza miatt sok a bizonytalanság.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Makro
(Az Üzleti Negyed rovata)

Magyar Nemzeti Bank

Korábban:

A tárca szerint tartható a tervezett államháztartási hiány
(2002. július 15.)

Háromszoros hiány a fizetési mérlegben
(2002. június 3.)