- Őszibarackból a tavalyi 60-70 ezer tonna felét szüretelték le az idén, s hasonlóan jártak a tavaly még 20-20 ezer tonnát piacra szállító kajszi- és málna-ültetvénytulajdonosok is. Körtéből a tavalyi 40-45 ezer tonna egyharmada érik várhatóan be. - mondta Lux Róbert, a Zöldség-gyümölcs Terméktanács főtitkára.
Cseresznyéből 14-15 ezer tonnát szedtek az idén, ami 30 százalékkal kevesebb az előző évinél, míg az idei meggytermés a tavalyihoz hasonlóan mintegy 50 ezer tonna lett, bár a Duna-Tisza közötti térségben ennél a gyümölcsnél is jelentős fagykárokat regisztráltak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 850 ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek országszerte, ami 630 ezer tonnával marad el a 2000. évitől. A zöldség- és gyümölcskivitel értéke ugyanakkor 2001-ben 23 millió dollárral meghaladta a megelőző évi 487 millió dollárt.
Lux Róbert felhívta a figyelmet, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat exportteljesítménye mind a gabona, mind pedig a húságazatét megelőzi, ám az agrártámogatásokban ez nem tükröződik. Az évek óta csökkenő terméshez hozzájárul a meggynél, szilvánál, kajszinál és cseresznyénél tapasztalható járványszerű moníliás gombabetegség és az öntözött gyümölcs-termőterületek alacsony aránya is.
Öntözéssel csökkenteni lehetne a gyümölcsösök időjárás-függőségének kockázatát, ehhez viszont elengedhetetlen lenne az állami segítség - vélekedett a főtitkár. A szakember szerint a Duna fél napi vízhozama az egész gyümölcsszezonban fedezné az összes ültetvény vízigényét. Hozzátette, hogy az öntözés mínusz 5-6 Celsius fokig a fagy ellen is sikeres védelmet nyújt.
Jelenleg az agrártárca adatai szerint 96 ezer gyümölcsültetvény van az országban, ám a terméktanács 70-75 ezerre becsüli a ténylegesen termő kerteket. Az öntözött hányad évek óta 6 százalékon stagnál, ezt az arányt az ágazat fellendülése érdekében 85 százalékra kellene növelni legalább.
Lux Róbert az ágazat jövőjéről kifejtette: az Európai Unió a gyümölcsre nem határoz meg termelési kvótát, ezért a gyümölcságazat kitörési pontként nagy szerepet játszhat a magyar mezőgazdaság Európai Unióhoz való felzárkózásában. Ehhez a globalizálódó élelmiszerhálózatokkal szembeni közös termelői fellépésére van szükség, hogy megfelelő alkupozíciót alakíthassanak ki.
Az ágazat fellendülését a főtitkár a belföldi fogyasztás növelésétől is várja, ugyanis a 80-as évek végén fejenként 85 kilogrammos volt az éves gyümölcsfogyasztás, ami mintegy 20 kilogrammal esett vissza. A főtitkár pozitívumként értékeli, hogy a gyümölcsfogyasztás csökkenése az utóbbi évben megtorpant.