Rendezetlen tulajdonú sportrepülőterek

Hamarosan az önkormányzatok tulajdonába kerülhetnek a KVI vagyonkezelésében lévő sportcélú repülőterek, ha a települések megállapodást kötnek az ingatlant használó sportszervezetekkel. Néhány klub azonban olyan követeléseket támaszt, ami nem teljesíthető, meggátolva ezzel a fejlesztéseket.

Több mint 10 év után végre gazdára találhatnak a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vagyonkezelésében lévő sportcélú repülőterek. Ennek csupán egyetlen feltétele van, hogy az önkormányzatok írásban megállapodjanak az ingatlant használó sportszervezetekkel. Ez azonban nem olyan egyszerű, mivel az elképzelések gyakran nem egyeznek. A legtöbb sportklub azt szeretné, ha az ingatlan a saját tulajdonába kerülne, noha gyakran még a fenntartási költségeket sem tudják kifizetni.

Ezen repülőterek majdnem mindegyike alkalmassá tehető arra, hogy bekapcsolódjon a polgári légi forgalomba is, és 4-8 személyes kisgépeket fogadjon. Ehhez azonban több 10 tízmilliós beruházásra van szükség, amit a sportklubok önállóan nem tudnak megvalósítani.

Eddig mindössze egy sportcélú repülőtér tulajdonjogát sikerült rendezni. Kiskunfélegyháza önkormányzata a napokban írta alá a megállapodást a Bács-Kiskun Megyei Repülő- és Ejtőernyősklubbal az ingatlan használatáról - tudta meg a Magyar Hírlap Lukács Jánostól, a KVI hasznosítási főelőadójától.

Az évi 3-4 millió forinttal gazdálkodó klubnak eddig a teljes évi költségvetése ráment a fenntartásra - közölte a Magyar Hírlap érdeklődésére Veres András, a Bács-Kiskun Megyei Repülő- és Ejtőernyősklub elnöke. A mostani megállapodásnak köszönhetően azonban ezentúl az önkormányzat hozzájárul a fenntartási költségekhez.

Más a helyzet Gödöllőn. Bár az önkormányzat fejlesztési koncepciója megegyezik a repülőtér üzemben tartójának elképzeléseivel, a Rair Aeroklub támogatja, hogy az ingatlan a város tulajdonába kerüljön, csakhogy Gödöllőn hat klub működik, melyek többségével nem tud megállapodni a hivatal. Ennek oka, hogy az egyesületek olyan követeléseket támasztanak, melyek nem teljesíthetők (például határozatlan időre kívánják megkötni a használatról szóló szerződést, valamint gazdasági tevékenységet szeretnének végezni, amire a törvény nem ad lehetőséget) - közölte Both Lajos, a Rair Aeroklub elnöke.

Rendezetlen viszonyok

A KVI vagyonkezelésében lévő repülőterek helyzete 1990 óta rendezetlen. Ekkor ugyanis a törvény elvette a kezelői jogot a társadalmi szervezetektől, de a tulajdoni helyzetet nem rendezte. Majd az 1996-ban kihirdetett jogszabály kimondta, hogy a sportcélú ingatlanok tulajdonjogát ingyenesen megkaphatják a kezelői jogukat vesztett, az ingatlant használó sportszervezetek, másodsorban a települési, illetve megyei önkormányzatok. A sportcélú repülőtereknél azonban más a helyzet. Ezekről egy külön törvény rendelkezett, amely szerint az állami tulajdonban lévő repülőterek elidegenítéséhez a kormány döntése szükséges. Ezt azonban feloldotta az a 2000-ben megszületett törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok tulajdonába kerülhessenek a sportcélú repülőterek, ha írásban megállapodnak a repülőteret használó klubokkal.

A törvény egyébként meghatározza, hogy a sportcélú tevékenységet meg kell hagyni, tehát nem lehet a területen például bevásárlóközpontot építeni. A jogszabály szerint, ha az önkormányzat megkeresésére a sportszervezet 120 napon belül nem válaszol, akkor az ingatlan a helyhatóság tulajdonába kerül. Gödöllő tervei között szerepel a repülőturizmus fejlesztése. A jelenlegi füves repülőtéren beton leszállópályát kívánnak építeni, és már el is kezdték a tárgyalásokat a befektetőkkel. Szintén tervezik egy repülő- és ejtőernyős-iskola létrehozását. Mindez persze csak akkor valósulhat meg, ha a repülőtér az önkormányzaté lesz.

(Magyar Hírlap)