Öt év múlva válthatja föl az euró a forintot

Vágólapra másolva!
A bankok képviselői szívesebben tennék későbbre, a pénzügyi tárca viszont inkább siettetné az euró bevezetését Magyarországon - derült ki a szegedi közgazdász vándorgyűlés záró előadásaiból, amelyek elsősorban az Európai Unióba való belépés hatásaival foglalkoztak. Az összes előadó - a piacon elfoglalt helyétől függetlenül - egyetértett viszont abban, hogy a magyar bankrendszer csak akkor állja majd a sarat az EU-ban, ha folytatódik a koncentráció.
Vágólapra másolva!

A magyar gazdaság számára az lenne a legjobb, ha minél előbb csatlakozhatna az eurózónához - mondta László Csaba pénzügyminiszter a Közgazdasági Társaság háromnapos szegedi vándorgyűlésének záró ülésén. Előadásában utalt arra, hogy a jövő év elején világossá válik Magyarország EU-csatlakozásának a pontos dátuma, s körülbelül egy évre van szükség ahhoz, hogy a kormány meghirdesse az eurózónához való csatlakozás időpontját, s kialakítsa az ehhez szükséges gazdaságpolitikai programot. Az euró bevezetésétől évente 0,6-0,9 százalékponttal gyorsulna a gazdasági növekedés - állította Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnöke. A monetáris politika irányítóinak azonban számolni kell azzal is, hogy az euró átvétele után a jegybank nem tud önállóan reagálni a fennmaradó gazdasági aszimmetriákra. A magyar gazdaságot felkészültebbnek tartották az euró bevezetésére, mint néhány más csatlakozásra váró országot, s így a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke egyaránt úgy látta, 2007-re fogadókész lesz az ország az euróra.

A bankárok szívesebben tolnák ki még egy évvel a forint felcserélését az euróra, hogy elegendő idő legyen felkészülni a szektort átformáló lépésre. Mint Erdei Tamás, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója előadásában utalt rá, az euró bevezetésére az egyik napról a másikra kerül sor, de hatásában a 10 éves devizaliberalizációval azonos horderejű eseményről lesz szó. A pénzintézetek számára nemcsak az unió valutájának átvétele jelent majd nagy kihívást, hanem az új bázeli tőkekövetelmények (Bázel II) bevezetése, amelyre 2005-től lehet számítani. A bankoknak további tőkeinjekcióra lesz szükségük. A kisebb hitelintézetek meg sem tudnak felelni majd az új előírásoknak. Az összeolvadásoknak és a felvásárlásoknak többek között emiatt is folytatódniuk kell, de másféle szempontok miatt is csökkenni kell a pénzintézetek számának. A bankpiac több szereplője nem éri el a gazdaságos üzemméretet - emlékeztetett rá Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Adatokkal bizonyította, hogy a bankok mérlegfőösszegének növekedése elmarad a költségek növekedésének ütemétől, tehát romlik a költséghatékonyság. A kihívásokra nemcsak bankfúziókkal válaszolnak majd a piaci szereplők, jósolta, hanem szakosodással is.

A hitelkockázatok értékelésének új rendjét bevezető Bázel II követelményrendszer járhat olyan hatással is, hogy a nagyobb ügyfelek egy része közvetlenül a tőkepiacról finanszírozza majd magát, a kis- és középvállalkozások pedig az univerzális nagybankok helyett inkább a lokális kisbankoknál találnak majd szíves fogadtatásra. Terták szerint az uniós csatlakozás miatt már nem kell átszabni a törvényeket. Várható azonban, hogy eltörlik azt a korlátot, amely szerint bankban 15 százaléknál nagyobb tulajdoni részt csak bank vagy pénzügyi szolgáltató szerezhet. A generális tiltás helyett egyénenként vizsgálják majd a bankokba jelentkező nem pénzügyi befektetőket. Puhítani fogják várhatóan a vezető tisztségviselők végzettségével kapcsolatos elvárást is, ami ma Magyarországon szigorúbb, mint az unióban. A Pénzügyminisztérium és a jegybank immár vállvetve harcol az átfogó adósinformációs rendszer, az úgynevezett kreditbüro létrehozásáért is, amely minden banki ügyfél hitelmúltját, tehát nemcsak a mulasztásokat tartalmazná.

Antal László kutató, a Magyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője és Náray László a pénzügyi felügyelet alelnöke is utalt arra, hogy kicsi a bankok súlya a gazdaságban az uniós mutatókhoz képest, miközben a hosszú távú növekedés mértéke nagyrészt függ a pénzügyi közvetítés kiterjedtségétől. A helyzeten segíthet a lakosság eddiginél jóval nagyobb arányú kiszolgálása banki termékkel, elsősorban hitellel. Náray elemzése szerint csökkennie kellene a banki közvetítés fajlagos költségeinek, amely Magyarországon közel kétszerese a uniós átlagénak. A megoldást ő is elsősorban a koncentrációs folyamatokban látja, amelyet éppen ezért a felügyeletnek is támogatnia kell.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Euróbojkott Görögországban
(2002. augusztus 28.)