Biztosítás

A biztosítók által elszenvedett teljes veszteség a tavaly szeptemberi becslések háromszorosára nőtt, ami arra késztette a viszontbiztosítókat, hogy még több pénz különítsenek el a biztosítók kárigényeinek fedezésére. Júliusban például a Münich Re, a világ legnagyobb viszontbiztosítója a korábbi 2,2 milliárd dollárról 2,7 milliárd dollárra növelte biztosítási céltartalékát, rögtön azután, hogy a londoni Lloyd's 3 milliárd dollárosra becsülte a terrortámadásokból eredő saját veszteségét - írja a BBC. Európa második legnagyobb biztosítója az Allianz - amely a Münich Re egyik tulajdonosa - egymilliárd euróra becsüli saját veszteségét

A biztosítási iparág kezdeti kedvező megítélése a terrortámadásokat követő egy év során ráadásul folyamatosan csökkent, ahogy nyilvánvalóvá vált, hogy a biztosítási díjak növelésével egyre inkább az ügyfelekre kívánják áthárítani az őket ért veszteséget.

Egy vagy két káresemény?

A World Trade Center ikertornyainak lerombolása után nem sokkal vita bontakozott ki az épületek bérlője, Larry Silverstein és a tornyokat biztosító társaságok, az Allianz, a Schweizer Rück, és a Lloyd's között. Silverstein szerint a terrortámadáskor két káresemény következett be, így 7,2 milliárd dolláros kártérítésre tartott igény, míg a biztosítók szerint a katasztrófát egy eseménynek kell tekinteni, ezért csupán 3,6 milliárd dollár jár Silversteinnek. Az Allianz és a Schweitzer bírósághoz is fordult az ügyben. Larry Silverstein egyébként összesen 18 biztosítóval áll harcban a WTC kapcsán.

A díjak növelésének lehetőségéről már két héttel a támadások után úgy nyilatkozott a világ ötödik legnagyobb viszontbiztosítójának, a német Hannover Re-nek a vezérigazgatója, hogy ha a következő néhány évben az összes kárigényt ki akarják fizetni a biztosítók, akkor a jelentős díjemelésre lesz szükség.

Emelkedő díjak világszerte

A növekvő díjak sok ügyfél számára azt jelentették, hogy képtelenek voltak fizetni a megemelt tarifákat, és sok esetben fel is mondták a biztosításokat. Egy, a Fehér Ház közelében található irodaház tulajdonosai a BBC-nek elmondták, hogy egyik pillanatról a másikra a korábbi 2 millió dolláros biztosítási díj a duplájára emelkedett, de például az idei futball világbajnokság költségei is a megemelt biztosítási díjak miatt nőttek meg.

A biztosítási díjak emelkedése nemcsak az Egyesült Államokban volt jellemző, hanem Európában is. Nagy-Britanniában például a Brit Biztosítási-brókerek Szövetsége, illetve Kisvállalkozások Szövetsége arra figyelmeztetet, hogy a drágább díjak következtében sok kisvállalkozás tevékenységének beszüntetésére kényszerülhet.

Az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb lakásbiztosító, a State Farm 20 százalékkal növelte díjait, az egészség-biztosítási díjak pedig a múlt évben 11, idén pedig 13 százalékkal nőttek, főként az új és drága kezelések bevezetése miatt.

Magyarországon a biztosító-társaságok vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a terrortámadások miatt keletkezett káraikat nem fogják közvetlenül az ügyfelek díjainak emelésével mérsékelni.

Indokolatlan emelés

Néhány elemző azzal vádolta a biztosítókat, hogy a szeptember 11-i eseményeket arra használják fel, hogy indokolatlan mértékben növeljék díjaikat, és így mérsékeljék az elmúlt években egyébként tapasztalható nyereség-csökkenést. A kamatok mindeközben négy évtizedes csúcsukon voltak, és gyorsabban emelkedtek, mint például az Andrew hurrikán pusztításakor.

Iparági szakértők szerint a terrorakciók után gyökeresen megváltozott a biztosítók kockázatról vallott felfogása. Amennyiben ugyanis a biztosítók a költségeik nagy részét az ügyfeleikre hárítják, úgy ez azt is eredményezheti, hogy a jövőben sokkal érzékenyebben reagálnak a hasonló eseményekre, az ügyfelek pedig kevesebb kárigényt jelentenek be.

Utolsó figyelmeztetés

Elemzők szerint a szeptember 11-i események az utolsó figyelmeztetést jelentették a hatalmas veszteséget felhalmozó biztosítási iparág számára. A tavalyi évben például a biztosítók 9 milliárd dollárral többet fizettek ki a veszteségek fedezésére, mint amennyi befolyt a biztosítási díjakból.

Sőt, már a támadások előtt sok biztosítótársaság szenvedett a gyengélkedő részvénypiacok miatt, így a befektetésekből származó bevételeik, valamint tőketartalékaik is csökkentek. Már ennek következtében is nőttek a biztosítási díjak, a terrortámadás csak felgyorsította ezt a folyamatot - vélik a szakértők.

A kormány segít

A biztosítók bírálói azt vetik a társaságok szemére, hogy annak ellenére növelik a biztosítási díjakat, hogy a terrorizmus kockázata tavaly szeptember óta tulajdonképpen csökkent, hiszen az egyes kormányok a biztosítók által kockázatosabbnak tartott területeken "besegítettek".

A brit, a francia, és a német kormány is kiterjesztette a társasági tulajdonú vagyontárgyak biztosítását a terrortámadásokra is, míg korábban csak tűz és robbanás ellen lehetett biztosítást kötni. A brit kormány káreseményenként legfeljebb 30 millió fontot, egy évben pedig 60 millió fontot biztosít terrortámadás esetére.

Az amerikai és az uniós kormányokat ezen kívül arra is kényszerítették, hogy a terrorakciók miatt hatalmas veszteségeket elszenvedett légitársaságok segítségére siessenek, és a kötelezően előírt - milliárdos nagyságrendű - biztonsági fejlesztéseket finanszírozzák. A légitársaságok ugyanakkor saját biztosítók indítását kezdték tervezni, miután a hagyományos cégek fokozatosan elfordultak a légi közlekedéstől.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Szeptember 11.: a vártnál enyhébb gazdasági következmények
(2002. szeptember 9.)

Harc a terrorpénzek ellen
(2002. szeptember 10.)

A terror iparági áldozatai
(2002. szeptember 9.)