A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy az osztalékadó csökkentésénél az egyik változat szerint az osztalékot csak húsz százalékos adó terhelné, és az osztalékalap fele után kellene fizetni a 11 százalékos eho-t. A másik variációban szerepel a 35 százalékos kulcs, de az eddiginél nagyobb jövedelemrészt lehetne 20 százalékkal adózni.
A beruházási kedvet élénkítheti, hogy a cégek évente 500 millió forintig adómentes fejlesztési tartalékot képezhetnek. A helyi önkormányzatok kizárólag a 2,5 millió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozóknak adhatnak mentességet a helyi iparűzési adó fizetésében.
Három szja-kulcs lesz, az átlagjövedelem a jelenlegi legmagasabb sáv helyett a középső sávba tartozik, s 3 millió ember számára lesz kedvezőbb az adózás, megszűnik viszont a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj kedvezménye.
A lakástakarék-pénztári befizetés a minimálbér 10 százalékáig adómentes, a tőzsdei árfolyamnyereség 0 kulccsal adózik, a dolgozói részvény nem számít bevételnek, a munkavállalói értékpapír-juttatás - bizonyos feltételek mellett - szintén adómentes lesz.
Ami pedig az ellenőrzést illeti, az eddigi öt helyett akár 10 évre is nőhet az elévülési idő, viszont az APEH-nek meghatározott időn belül be kell fejeznie a revíziót.