Volt tőzsdeelnökök is az árfolyamnyereség-adó ellen

Elfogadhatatlan, gazdaságilag irracionális és diszkriminatív intézkedésnek tekintik az árfolyamnyereség-adó tervezett bevezetését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt elnökei. A tőzsde közleményét Bokros Lajos egyetemi tanár, Száz János egyetemi tanár, Simor András, a Deloitte Rt. elnöke, Jaksity György a Concorde Értékpapír Rt. vezérigazgatója valamint Szalay-Berzeviczy Attila jelenlegi BÉT elnök, a HVB Bank Hungary Rt. ügyvezető igazgatója írta alá. A volt tőzsdeelnökök sorából Járai Zsigmond jegybankelnök neve hiányzik.

A tőzsde volt elnökei szerint a kormány elhibázott döntést hoz azzal, hogy a 2003-ban eltörölt árfolyamnyereség-adót minden gazdasági racionalitást nélkülözve ismételten bevezeti, ráadásul ésszerűtlen mértékben. A lépés veszélybe sodorja az amúgy is gyenge lábakon álló magyar megtakarítási hajlandóságot, és hozzájárul ahhoz, hogy a már most is túlzott mértékű lakossági eladósodottság tovább növekedjen - áll a közleményben.

A tőzsde hátrányba kerül más befektetéssekkel szemben

Az árfolyamnyereség-adó diszkriminatív, mert különbséget tesz a befektetési és megtakarítási formák (a többi megtakarítási formát nem terhelné ilyen adó - a szerk.) között, és közvetlenül hátrányosan érint 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt, a tőzsdeelnökök véleménye szerint. Ezen túlmenően több mint 2 millió ember megtakarítására lehet kedvezőtlen hatása az adónemnek, nyugdíjpénztárakon és a befektetési alapokon keresztül. Az árfolyamnyereség-adó bevezetése ellentétes az elfogadott kormányprogrammal, mely a polgárok és a családok öngondoskodását szorgalmazza - vélik a volt tőzsdeelnökök.

Nem jelent érdemi bevételt a költségvetésnek az adó

Emellett a tervezett új adó nem biztosít a költségvetésnek érdemi bevételt, mivel a tőzsdén forgó részvényeknek mindössze 4,4 százaléka van hazai kisbefektetők birtokában. Az új adó kizárólag a hazai kisbefektetőket érinti, a hazájukban adózó külföldi befektetőket nem.

Az intézkedés fenntartja, sőt tovább rontja a nemzetgazdasági megtakarítások amúgy sem egészséges szerkezetét, rontja a magyar középvállalatok tőkéhez jutási esélyét és gyengíti a Budapesti Értéktőzsde helyzetét és szerepét a régión belül - áll a közleményben.

Szkeptikusak a szakértők az akció sikerével kapcsolatban

Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint reális esély nem nagyon van arra, hogy a kormányzat elálljon az adónem bevezetésétől. Optimális esetben arra lehet számítani, hogy a kormány egy elegáns gesztussal csökkenti a bevezetendő árfolyamnyereség-adó mértékét, mondták a szakemberek. Az SZDSZ tiltakozásával kapcsolatban közölték: a kisebbik koalíciós partner ezek után nyugodtan védekezhet azzal, hogy ők ellenezték az adónem újbóli bevezetését. A régió tőzsdéi - különösen a varsói értéktőzsde - így is komoly előnyben van a BÉT-tel szemben: a lengyel lakosság mintegy 30 százaléka befektet az értékpapírpiacra, míg Magyarországon ez az arány 2 százalék körüli.